Végre szabadságoltuk magunkat a családdal, minden túlzás nélkül mondhatom, igazán ránk fért már. Mivel idén a Balatonnál töltünk el néhány napot, természetesen hoztam a futócuccaimat, és már előre vártam, milyen szép helyeken futhatok. Az első éjszakát Siófokon töltöttük, de az érkezésünk előtti napon leszakadt az ég, minden csupa sár volt… Amikor dacolva a szürke éggel, viharos széllel, letelepedtünk a strandon, a vízből kilépve vettem észre, hogy a polifoamok mellett a lábujjaim között jön fel a víz a fűből. No igen, itt is átázott minden természetesen. Király!
A másnap reggelre tervezett futásomat elmosta az újabb vihar, hatalmas szélre, villámlásra, szakadó esőre ébredtem, így el kellett engednem, hogy a Petőfi-sétány körül fussak.
Aztán átgurultunk az északi partra, s az egyik borászat közepén levő kúriába foglaltunk szállást, mert a fő szempont a csönd, béke, nyugalom volt. A csodálatos panoráma, az esti borozgatás igazi kikapcsolódást jelentett, a közelben levő strandon pedig szénné égtünk a fiúkkal, látszik, hogy rég nem voltunk vízpart közelében. Ami az előnye volt ennek a kúriának, az futás szempontjából hátránynak bizonyult. Járda hosszú szakaszon nincs, a kerékpárút – mivel láthatatlan volt – a vasúti sínek másik oldalán haladt. Amikor odaértem, láttam, hogy mélyen van a sínekhez képest, s amilyen ügyetlen vagyok, csak legurulnék rajta. Így inkább a sínek mellett sétáltam, amíg csökkent a távolság, aztán elindultam futni.
Természetesen folyton eltévedtem, s nem könnyítette meg a helyzetet, hogy több közeli utcát is ugyanúgy hívnak. Nyilván találkoztam futó sporttáborosokkal, akik azért nem aláztak porig a tempójukkal, mert félig aludtak még, amiért rendkívül hálás voltam. Azért így is összehoztam pár kilométert, de be kellett látnom, ez nem futóparadicsom – csak simán maga a paradicsom, amire egyébként vágytam.
Úgyhogy marad a pihenés, majd otthon futok kedvemre!
BARATRUNNING.COM
A szerző tavasszal már egyszer megfutotta a Turul Trail félmaratoniját, de nem volt elégedett a teljesítéssel, ezért úgy érezte most már sokkal felkészültebben tér vissza.
Jól tette, mert az emelkedő, ami tavasszal kifogott rajta, most szinte gyalog-galopp volt, az idején pedig tizenegy percet sikerült javítani!
FUTNIMENTEM.HU
Evetovics-Balla Hajnalka második gyermeke születése óta nem indult versenyen (persze a pandémia is közrejátszott ebben), és úgy érezte, hogy az Ultra Lupa-tó-versenyen megméreti magát az ötven kilométeres távon. Minden remekül ment, egészen addig, amíg a gyomra úgy nem döntött, hogy nem vesz be semmit a frissítésből, így elég küzdelmessé vált a futás. Hajnalka azonban nem adta fel, s végül 5:37 óra alatt teljesítette a távot!
PAPER WINGS (Facebook)
A szerző hosszú és alapos felkészülés után belevágott, és sikeresen teljesítette a Kört, ami 151 kilométer futást jelent a Börzsönyben. Huszonkilenc órát volt terepen, és teljesen flottul, hiba nélkül, szinte végig flow-ban teljesítette ezt a hihetetlen távot!
MIRŐL ÍR A FUTÓBOLOND
Szívügyünk a pulzus
A edzés nagyon divatos manapság, és valóban nagyon hasznos módszer a terhelés beállítására, monitorozására. Mint minden népszerű kezdeményezésnél, ezzel kapcsolatban is sok félreértés van a köztudatban, most az egyik leggyakoribbról lesz szó. A hosszú távú állóképesség fejlesztéséhez többnyire aerobtartományban érdemes futni, ebben szinte mindenki egyetért, a probléma a tartomány meghatározásával van. Sokan azt gondolják, hogy mindenkinél van egy bizonyos pulzusérték, ami felett nem jó futni, s ez az extrém esetekre igaz is, de amíg a sportoló valóban az aerobzónákban marad, addig – ha nincs semmilyen kardiovaszkuláris problémája – nem lesz „túl” magas a pulzusa. Ha valakinek a laktátküszöbe (funkcionális küszöb) 165 ütés, akkor 158-as pulzussal már erősebb aerobedzése lesz, de így is oxigéndús állapotban dolgozik a szervezete, s ha nem szokatlanul hosszú távot fut, akkor semmilyen módon nem terheli túl a szervezetét. Lehet, hogy másnak ez 148 ütés lenne, de ez önmagában nem jelent semmit, a pulzuszónák egyéniek, az életkor, genetika, edzettségi állapot és sok más határozza meg. Szóval nem kell megijedni, ha a pulzusunk 160 fölé kúszik, érdemes azt megnézni, hogy ez milyen zónát és milyen tartományt jelent. Erre a teljesítménydiagnosztika vagy szakember segítségével kiértékelt pályateszt lehet jó.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
