Az ezredfordulóra beinduló hazai expedíciós hegymászásnak mindig is különleges kapcsolata volt a 8611 méter magas K2-vel. Talán kevesek tudják, de az Erőss Zsolt nevével fémjelzett, 2003 és 2013 között működő Magyarok a világ nyolcezresein programot eredetileg Kollár Lajos és az egyik legjobb magyar alpinistának tartott Ozsváth Attila alapította 2002-ben.
Első céljuk máris az impozáns K2 lett volna, szponzor híján azonban Erőss végül a Mount Everestre ment (és első magyarként meg is mászta), Ozsváth pedig végzetes útjára indult a pakisztáni Karakorumba.
Magyar expedíciók a K2-re
2005 – Magyarok a világ nyolcezresein. Tagok: Dan Borcea (román), Csollány Katalin, Jaro Dutka (szlovák), Erőss Zsolt, Kollár Lajos, Markos Huba, Mécs László. Erőss Zsolt 8300 méterig jutott.
2007 – Magyarok a világ nyolcezresein. Tagok: Csíkos József, Csizmadia Péter, Csollány Katalin, Erőss Zsolt, Kollár Lajos, Mécs László, Sterczer Hilda, Tarjányi István, Ugyan Anita, Vörös László, Juhász Bálint. A rossz időjárás miatt az expedíció a K2 helyett a szomszédos Broad Peaket mászta meg.
2015 – Magyar K2 Expedíció. Tagok: Suhajda Szilárd, Varga Csaba. Mindketten 7400 méterig jutottak.
2016 – Johnnie Walker K2 Expedíció. Tagok: Klein Dávid, Suhajda Szilárd. Mindketten 7000 méterig jutottak
2019 – Eseményhorizont K2 Expedíció. Tagok: Klein Dávid, Suhajda Szilárd. Suhajda Szilárd július 25-én elérte a 8611 magas csúcsot.
A sorozat a következő évben azért elkezdődött Kollár, Erőss és Mécs László vezetésével, és már 2005-ben visszatért a föld második legmagasabb hegyére, ahol Erőss Zsolt a Palacknyak nevű jeges, kitett és meredek kulcsszakaszt is kimászva ígéretes kísérletet tett, 8300 méterig jutott, de a közelgő vihar miatt vissza kellett fordulnia. Rajta kívül senki sem jutott ilyen magasra abban a szezonban.
Két évvel később a vállalkozás szintén a K2-t vette célba, akklimatizálódás gyanánt a magyar expedíció megmászta a „szomszédos” Gasherbrum II-t (8035 m), de mivel egyre rosszabb lett az időjárás a K2-n, inkább egy másik nyolcezresre, a Broad Peakre (8051 m) jutott fel. Ezután inkább más célokat keresett a magyar hegymászás a Himalájában.
Suhajda Szilárd hegymászókarrierje 2007-ben kezdődött a Mont Blanc megmászásával, de neve csak 2012-ben lett ismertebb, amikor kísérletet tett a Gasherbrum I és Gasherbrum II megmászására is, mindkettőn hatezer méter fölé jutott. A Facebookon ekkor még „Suhajda Szilárd hegymászóféleség” néven működtette oldalát, de 2014-ben bebizonyította, hogy a „-féleség” nem is annyira indokolt a szóösszetétel végén: Varga Csabával feljutottak a föld tizenkettedik legmagasabb hegyére, a Broad Peakre (8051 m).
Ez nemcsak azért volt jelentős, mert Szilárd belépett a nyolcezresek világába, hanem mert naphosszat csodálhatta, szinte „díszpáholyból” figyelhette a szomszédos K2-t, ami azonnal lenyűgözte. Annyira, hogy már 2015-ben visszatért a Karakorumba.
„Egy évvel később szinte euforikus állapotban kezdtem felfelé mászni, nagyon izgatott voltam. Ez a várakozás most is megvan, de van bennem félelem is, ami nem is baj, hiszen tisztában vagyunk vele, mekkora kockázatot rejt a hegy” – nyilatkozta a Csupasportnak Suhajda, mielőtt állandó mászótársával és barátjával, Klein Dáviddal idén kiutaztak volna a K2-re.
Suhajda 2015-ben és 2016-ban is megpróbálkozott a K2-vel, előbb 7400, majd 7000 méterig jutott. Egy évvel később Klein Dáviddal a Mount Everest megmászásával próbálkoztak palackozott oxigén nélkül, ami eddig alig kétszáz embernek sikerült a világon. Az akklimatizáció biztató volt, egészen nyolcezer méterig, a Déli-nyeregig jutottak, ahol egy éjszakát el is töltöttek, a csúcstámadás azonban Szilárdnak korán félbeszakadt, miután 6500 méterről súlyos gyomorproblémák miatt vissza kellett fordulnia.
A követező évben sem volt szerencséje a Himalájában, mikor hat év után újra próbálkozott a GI és a GII megmászásával, ugyanis a lavinaveszélyes friss hó megakadályozta a haladásukat, így 6500 méterig jutottak.
Idén nyáron azonban megtörtént az igazi áttörés, Suhajda Szilárd csütörtökön első magyarként feljutott a K2-re, ezzel a magyar Himalájai expedíciózás elmúlt tíz-tizenöt évének egyik legjelentősebb mászását hajtotta végre, egyben két évtizedes álmát váltotta valóra, neve pedig egy csapásra a legnagyobb magyar hegymászók közé került.
Persze kis szerencséje is volt abból a szempontból, hogy a jó időjárás kitartott, és számított az is, hogy Nirmal Purja, aki fejébe vette, hogy hét hónap alatt megmássza mind a tizennégy nyolcezrest, éppen a K2-n tartózkodott, csapatával kikötelezte és meg is mászta, ami azonban önmagában kevés ahhoz, hogy az ember tényleg feljusson a 8611 méteres csúcsra.
Ahhoz nemcsak technikailag kell képzettnek lenni (a Palacknyak néhol nyolcvanfokos jégmászást jelent 8200 méteres magasság felett!), hanem fizikailag és mentálisan is tökéletes formában kell lenni hozzá.
A magyar alpinista pedig maga mondta, hogy ilyen jó felkészülése talán még sosem volt. A K2 volt a második nyolcezrese, amivel új kapu nyílt meg előtte: Suhajda Szilárd szintet lépett. És nem is akármekkorát.
KOLLÁR LAJOS KÖZLEMÉNYE
A magyar expedíciós hegymászás mérföldkövei!
- 1983: Az első magyar Himalája-expedíció (Satopanth, 7075 m)
- 1985: Az első magyar Himalája-csúcsmászás (Himalcsuli, 7893 m)
- 1987: Az első magyar nyolcezres csúcsmászás (Sisapangma, 8008 vagy 8027 m)
- 2002: A Mount Everest első magyar megmászása: (8850 m, Erőss Zsolt)
- 2003 – 2013: A „Magyarok a világ nyolcezresein” expedíciós program (tíz év alatt hét nyolcezres csúcs első magyar megmászása)
- 2013: A Kancsendzönga-tragédia
- 2019: A K2 első magyar megmászása (Suhajda-Klein expedíció)
Ezzel teljesült egy régi álom, a tizennégy nyolcezres magyar megmászása. Lezárult egy korszak, még ha a Sisapangma vitás kérdéseket vet is fel. Én megmászottnak tekintem. Gratulálok Klein Dávidnak és Suhajda Szilárdnak a K2 teljesítményéért. Különösen Suhajda Szilárd csúcsmászónak!
Üdvözlettel,
Kollár Lajos
Fotók: Suhajda Szilárd Facebook-oldala