Reinhold Messner neve már a nyolcvanas évekre fogalommá vált, és nemcsak azért, mert ő volt az első hegymászó, aki 1986-ra megmászta a Föld mind a tizennégy nyolcezer méternél magasabb hegyét, hanem azért is, ahogyan: stílusával forradalmasította az alpinizmust.
Tiroli kisgyerekként szinte meg volt írva a jövője, ötévesen már az első hegycsúcsán állt, mégis az terelte végleg erre a veszélyes és kalandos útra, hogy míg édesapja nagyon szigorú szabályok szerint élő, és kilenc gyermekét is így nevelő tanárember volt, ő maga igazi lázadóként a Dolomitok ormain próbált meg kitörni ebből a zárt világból. A hatvanas évekre már végleg a hegyekhez kötötte őt a sorsa, példaképe a legendás osztrák, ugyancsak tiroli Hermann Buhl volt, őt és öccsét, Günthert pedig addigra már ugyancsak a kontinens legjobb hegymászói között emlegették. Elsősorban azért, mert a legveszélyesebb és legnehezebb alpesi sziklafalakon is szokatlanul gyorsan tudtak mozogni, egymás után nyitottak új utakat és döntötték meg a rekordokat.
Ez elsősorban annak volt köszönhető, hogy igen korán Reinhold meggyőződésévé vált, hogy az igazi hegymászó segítség nélkül, a saját képességeire támaszkodva vág neki a hegyeknek, és a lehető legkevesebb felszereléssel indul útnak. Ez az alpesi stílus a himalájai expedíciókon kamatozott leginkább, mivel Messner nem volt híve a hagyományos expedíciós stílusnak, amelyet tiszteletlenségnek tartott a világ legnagyobb hegyeivel szemben.
REINHOLD MESSNER NYOLCEZRESEI
1. Nanga Parbat (8125 m) 1970
2. Manaszlu (8163 m) 1972
3. Gasherbrum I (8080 m) 1975
4. Mount Everest (8850 m) 1978
5. K2 (8611 m) 1979
6. Sishapangma (8027 m) 1981
7. Kangcsendzönga (8586 m) 1982
8. Gasherbrum II (8035 m) 1982
9. Broad Peak (8051 m) 1982
10. Cso Oju (8201 m) 1983
11. Annapurna (8091 m) 1985
12. Dhaulagiri (8167 m) 1985
13. Makalu (8485 m) 1986
14. Lhoce (8516 m) 1986
Első, 1970-es expedíciója tragédiával zárult, a Nanga Parbaton ereszkedés közben egy lavina elsodorta az öccsét, Günthert, neki pedig fagyás miatt a lábujjai nagy részét amputálni kellett. A közvélemény és a szakma ellene fordult, őt azonban nem lehetett eltántorítani céljaitól, folyamatosan tolta ki a saját határait. Bizonyította a világnak, hogy mesterséges oxigén nélkül is fel lehet jutni bármely nyolcezresre, ő maga sosem használt palackot és gyakran egyedül mászott a világ legnagyobb hegyein. Pótlólagos oxigén nélkül érte el mind a tizennégy nyolcezres csúcsát, amire egészen a mai napig mindössze tizenkilenc ember volt képes.
Reinhold Messner legismertebb idézetei
„Nem azért megyek fel a hegyekre, hogy meghaljak. Azért megyek, hogy éljek.”
„A legszebb dolgok az életben azok, amelyekért te magad teszel. Nem azok, amelyeket birtokolsz.”
„A hegyek nem igazságosak vagy igazságtalanok. Egyszerűen csak veszélyesek.”
„A halál esélye nélkül nincs igazi kaland.”
„Mindezt magam miatt csinálom, mert én vagyok a saját hazám, a zászlóm pedig a zsebkendőm.”
„Idővel egyetlen esélyünk a biztonságra az marad, ha a hegyekből nem lesz Disneyland.”
Messner élete során harmincegy alkalommal vezetett expedíciót a Himalája nyolcezresei közé, és még megismerhette a felfedezés igazi örömét. A szó legnemesebb értelmében a világ legnagyobb kalandora volt, átvágott gyalog Tibeten (1986), az Antarktiszon (1990), a Takla-Makán sivatagon (1992), Grönlandon (1993) és a Góbi-sivatagon (2004), de sosem volt felelőtlen. Pontosan tisztában volt a kockázattal, saját képességeivel, vállalkozásait jól felépítette, ennek a tudatosságnak köszönhető, hogy a napokban immár hetvenötödik születésnapját ünnepelte.
„Bevallom, régen nem gondoltam, hogy akár a negyven évet megérem – mondta Messner egy, a napokban adott interjúban. – De sohasem akartam meghalni, éppen ellenkezőleg. A művészet éppen az életben maradás volt. Leginkább a sikereimről beszélnek, de elfelejtik, hogy sokszor én is kudarcot vallottam, tizennyolc sikeres mellett tizenhárom expedícióm sikertelen volt, amelyeken nem tudtam elérni a célomat. De ez is része volt az életemnek, hiszen a kudarc lehetővé teszi számunkra, hogy felismerjük, milyen messzire tudunk eljutni.”
(Megjelent a Nemzeti Sport Csupasport mellékletében 2019 szeptemberében.)