Suhajda Szilárdról továbbra sem lehet biztosat tudni: a közösségi oldalán megjelent péntek esti híradás szerint 24 óra is eltelhet, mire a mentőcsapat pontos információval tud szolgálni a Mount Everesten, a Hillary-lépcsőnél bajba jutott hegymászóról.
Suhajda Szilárd drámája előtt is tudhattuk, a hegymászás az egyik legveszélyesebb sport. Az európai hegyeken is számos tragédia történik, sajnos két hónappal ezelőtt Győrffy Ákos halt meg a Monte Rosa masszívumon, a nyolcezres hegyek pedig már számtalan áldozatot követeltek.
A lehető legújabb adatokkal frissítettük korábbi cikkünket, amelyekből kiderül, hogy nem a legmagasabb Everest a világ legveszélyesebb hegye.
A hivatalos statisztikák szerint 1922 óta több mint tízezer 11 ezer csúcsmászás mellett több mint háromszázan veszítették életüket a Mount Everest megmászása közben, ami messze a legmagasabb szám a Himalája nyolcezresei közt.
Ugyanakkor a 8849 méter magas Csomolungma nem tartozik a veszélyesebbek közé a világ legmagasabb hegyei között, a lejtőin ugyanis „mindössze” négy százalék a halálozási arány. A legnagyobb veszélyt a sorban állás jelenti, 8000 méter felett ugyanis a test leépíti önmagát, így minél kevesebb időt szabad ilyen magasságban eltölteni.
A többi csúcsot kevesebben próbálják elérni, ugyanakkor technikailag sokszor nehezebb feljutni rájuk. Létezik olyan nyolcezres csúcs, amelyről a próbálkozók mintegy harmada nem jön vissza a csúcstámadás után.
Az alábbi tíz nyolcezresen halnak meg a legnagyobb arányban a hegymászók. Összesen már 1018-an vesztették életüket a Himalája legmagasabb hegyeinek megmászása közben.
A híres-hírhedt K2-től légvonalban mindössze nyolc kilométerre található hegyen már 37-en veszítették életüket. A hegynek nyolc magyar megmászása is van, honfitársaink közül először Ács Zoltán és Mécs László érte el a csúcsot, 2000 nyarán. Suhajda Szilárd 2014-ben sikeresen mászta meg.
A legalacsonyabb nyolcezres, de korántsem a legkönnyebb, a főcsúcsra ugyanis egy több kilométeres kitett gerinc vezet, amit csak kevesen mernek vállalni, többek között az 1987-es magyar expedíció is emiatt keveredett vitás helyzetbe, amit a nemzetközi szaktekintélynek számító német statisztikus, Eberhard Jurgalski zárt le. A halálos áldozatok száma 31.
A világ ötödik legmagasabb hegye, amelynek már van magyar megmászója, 2008-ban Erőss Zsolt érte el a csúcsot. Piramis alakú gránit csúcstömbje miatt a hegy igen jellegzetes. 1954 óta 40-en haltak meg a rajta.
Először 1956-ban fedezték fel a Hidden Peaket, vagy ahogy akkor nevezték, a K5-öt, amelyet ma „gyönyörű hegynek” hívnak. Első magyarként Erőss Zsolt próbálkozott a megmászásával 2003-ban, de majdnem elsodorta egy lavina. 2007-ben hét sikeres magyar kísérlet is volt a csúcs elérésére, majd hosszú szünet után Varga Csaba jutott fel. A hegyről eddig 34-en nem tértek vissza.
Viszonylag könnyű nyolcezresnek számít, amelynek több magyar megmászása is van. Az első siker Erőss Zsolt nevéhez fűződik 2009-ből, az az expedíció azonban tragédiával zárult, ugyanis a magyar csapat orvosa, dr. Szabó Levente ereszkedés közben, hétezer méter felett kicsúszott, testét 6800 méteren találták meg és temették el. A hegy halálos áldozatainak száma eddig 84.
A Manaszlu
A többi nyolcezrestől elkülönülten található Kancsendzönga megmászása nemcsak magassága, szélsőséges időjárása és lavinaveszélyes lejtői miatt kockázatos, a szélesen elterülő masszívumon ugyanis nagyon hosszú távokat kell megtenniük a mászóknak. A föld legmagasabb hegyei közül csak az Annapurnát mászták meg kevesebben. A hegynek van két magyar áldozata is, 2013-ben ereszkedés közben itt hunyt el Erőss Zsolt és Kiss Péter. A hegyen eddig csaknem hatvanan vesztették életüket.
A „Fehér Hegy” a világ hetedik legmagasabb csúcsa, kifejezetten nehéz nyolcezresnek számít, elsőként a magyarok közül Erőss Zsolt mászta meg 2006-ban. Csak 1960-ban tudtak először feljutni rá, ezzel az utolsó előtti a nyolcezresek sorában; az első halálos áldozatot 1954-ben követelte a hegy, amelyet azóta több mint nyolcvan haláleset követett.
A geológusok szerint ez a hegy növekszik a leggyorsabban a világon. Az osztrák hegymászólegenda, Hermann Buhl jutott fel először a csúcsára 1953-ban, ráadásul egyedül, sátor, ennivaló és hálózsák nélkül. Sokan az alaptáborban azt hitték, biztosan meghalt, hiszen a „meztelen hegynek” már akkor is rossz híre volt, addigra 31-en vesztették életüket a lejtőin, ez a szám 85-re nőtt.
A világ egyik legveszélyesebb nyolcezresének tartott K2 nemcsak a magassága miatt életveszélyes, a technikai kihívások legyőzése is nagy próba elé állítja a hegymászókat. A föld második legmagasabb hegyére 2019-ben jutott fel az első magyar, Suhajda Szilárd pótlólagos oxigén használata nélkül érte el a legmagasabb pontot. A K2-n az utóbbi két évben kilencen haltak meg, az áldozatok száma összesen 91.
A 8611 méter magas K2
Az Annapurnára jutottak fel a legkevesebben a nyolcezresek között, 1950-es első megmászása óta alig kétszázan. A hegy legnagyobb nehézségét a lavinák jelentik, amelyek a lejtők meredeksége miatt igen gyakoriak. A hegy egyetlen magyar áldozatát, Horváth Tibort 2012-ben, ereszkedés közben az egyik kuloárban egy hógörgeteg magával sodorta. A hivatalos statisztikák szerint 74-en vesztették életüket az Annapurnán.
A főképen az Annapurna látható, amint egy mentőhelikopter tart felé.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
