A himalájai magyar hegymászás nyolcvanas évek óta íródó történetének kétségkívül legaktívabb és legszínesebb éve a 2010-es volt, amikor hat hazai expedíció is indult a világ legnagyobb hegyei közé – erre sem előtte, sem azóta nem volt példa.
Az év elején Erőss Zsolt súlyos lavinabalesete miatt Magyarországon már reflektorfénybe került a hegymászás, főleg miután a legeredményesebb hazai hegymászó amputáción esett át, műlábat kapott és felépülése alatt a visszatérést tervezte a magashegységekbe.
Az akkor már hetedik éve működő Magyarok a világ nyolcezresein expedíciósorozat ezért a technikailag könnyebbnek számító, 8201 méter magas Cso Ojura szervezett ún. „rehabilitációs” expedíciót, amelynek célja Erőss visszatérése volt, hogy kiderüljön, lábprotézissel képes-e mászni a Himalájában. A csapattal tartott egy kéttagú forgatócsoport is, amely A Hópárduc talpra áll című dokumentumfilmhez készített felvételeket.
Nagyjából ebben az időben tartózkodott a hegyen a világjáró Makleit László is, aki egyszemélyes mászással próbált meg feljutni a csúcsra. Az időjárási viszonyok miatt azonban végül senki sem érte el a csúcsot, de fontos tapasztalatokat szereztek, kiderült, hogy Erőss Zsolt visszatérése előtt nincs akadály, amit az elkövetkező évek eredményei igazoltak is.
Az esztendő sajnos tragédiát is hozott, a Mount Everest megmászásával harmadszor próbálkozó Klein Dávid, Várkonyi László mászópárost április 26-án, a hegy északi oldalán ereszkedés közben egy jégomlás sodorta el, ami maga alá temette Várkonyit (róla itt írtunk már korábban). Klein csodával határos módon menekült meg.
„Konyi” nyolcadik alkalommal vágott neki az Everest csúcsának, 8750 méterrel a mai napig ő tartja a pótlólagos oxigén nélküli magyar magassági rekordot a világ legmagasabb hegyén.
A másik oldalon közben Ugyan Anita jutott fel az Everest csúcsára, másodszor is oxigénpalackkal, az ereszkedés azonban majdnem drámába fordult, miután a hideg levegő, a gyulladt torka és az oxigénhiányos állapot következtében összeszűkült légcsöve miatt alig kapott levegőt és elájult. Társa segítségével szerencsére magához tért, lejött a hegyről, ezzel ő lett az első magyar állampolgár, aki kétszer járt a Mount Everest legmagasabb pontján, 2022-ben Neszmélyi Emil lett a másik.
További két magyar vállalkozás indult még abban az évben a Himalájába, előbb Klein Dávid és Ács Zoltán próbálkozott a 8027 méter magas, magyarok által még megmászatlan Sisapangmával, 6800 méteren felépítették az első magashegyi tábort, de az erős szél és havazás miatt nem jutottak tovább. Ezzel párhuzamosan Baranyi Éva szerette volna növelni a női nyolcezres megmászások számát a 8163 méteres nepáli Manaszlun, de a nagy hó miatt a 6800 méteren álló hármas tábornál nem jutott magasabbra.
Annak ellenére, hogy összesen tizenhét honfitársunk próbálkozott, a 2010-es év nem gazdagította új nyolcezressel a magyar hegymászást.
A 2010-ES MAGYAR EXPEDÍCIÓK A HIMALÁJÁBAN
Dreher 24 Everest-expedíció. Klein Dávid, Várkonyi László (március-május)
Everest-challenge expedíció. Ugyan Anita (április-május)
Cso Oju-expedíció. Makleit László (augusztus-szeptember)
Magyar Sisapangma-expedíció. Ács Zoltán, Klein Dávid (augusztus-október)
Magyar Cso Oju- (rehabilitációs) expedíció. Erőss Zsolt, Gál László, Horváth Tibor, Kollár Lajos, Mécs László, Szlankó Zoltán, Kelemen Ferenc, Kollmann András, Tóth Zsolt, Wetzl Péter (augusztus-október)
Manaszlu-expedíció. Baranyi Éva, Jánosi Zoltán (szeptember-október)
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!