Mivel a koronavírus-járvány Kínából indult, mindenki sejtette, hogy előbb-utóbb a himalájai hegymászásra is hatással lesz, de sokáig senki sem volt biztos abban, ez milyen formában jelentkezik, és mekkora méreteket ölt.
A hegymászás, pláne az expedíciózás ebből a szempontból azért sem hasonlítható össze a többi sportággal, mert szabadban végzik, heteken, hónapokon át, napi több kilométeres gyaloglással, mászással, amit gyakorlatilag lehetetlen azzal pótolni, hogy hónapokon át a négy fal között fitten tartjuk magunkat.
Márciusra azonban kiderült, a hegymászóknak sem lesz más választásuk, mint veszteg maradni, még akkor is, ha ez a mozgásforma és életmód valahol feltételezi, hogy űzője egy percig nem tud a fenekén megülni.
A járvány és az emiatt meghozott intézkedések márciusra érték el a Himaláját. Előbb Nepál lépett, hiszen a kereskedelmi expedíciók miatt több száz csúcsengedélyt kell(ett volna) kiadnia, és első körben öt országgal, a járványban leginkább érintett Iránnal, Olaszországgal, Kínával, Japánnal és Dél-Koreával szemben átmenetileg felfüggesztette a helyszíni vízumkibocsátást.
Az ország azért is próbálta húzni az időt, mert alapvetően a turizmusból él, így sokáig semmiféle utazási korlátozást nem vezetett be, a hónap közepére azonban minden expedíciót kénytelen volt törölni a 2020-as tavaszi szezonban, és bejelentették, hogy április 30-ig senkinek sem adnak beutazási vízumot.
Mivel néhány nappal korábban a külföldiek előtt Kína is lezárta a Mount Everestet, nyilvánvalóvá vált, hogy Varga Csabának és a Kalifa-csapatnak is le kell mondania a világ legmagasabb hegycsúcsára tervezett vállalkozását, valamint a Klein Dávid és Suhajda Szilárd vezette Eseményhorizont Makalu-expedícióját is halasztani kell.
A nepáli kormány ebben a helyzetben azzal próbálja kompenzálni a bevételétől teljesen eleső több ezer serpát, hogy kilátásba helyezett egy „tisztító” expedíciót az ország nyolcezreseire, különösen az Everestre, ami azért is remek ötlet, mert rajtuk kívül senki sem lesz a hegyeken.
Mivel rövid időn belül Pakisztán és India is a teljes korlátozás mellett döntött, gyakorlatilag pár hét alatt bezárult az egész Himalája.
Az ázsiai országok mellett mások is léptek, néhány nappal később lezárták az Egyesült Államok legmagasabb hegyét, a népszerű alaszkai hegymászó célpontot, a 6190 méter magas Denalit, illetve az egész nemzeti parkot.
Azt azonban még nem látni, meddig tart ez az állapot. Kína már készül a járvány második hullámára, miközben Európát megbénította az első hullám, amely Magyarországon még nem tetőzött, így teljesen bizonytalan a helyzet.
A másik kérdés, hogy a hegymászók hogyan bírják a helyzetet, a karantén első napjaiban még vicces képeket és videókat kezdtek felpakolni a közösségi oldalakra, amelyen a konyhában, a kredencen másznak jégcsákánnyal, teljes hegymászó-felszerelésben.
Extrém lépcsőzés
„Ha nem mehetek a hegyhez, a hegy jön hozzám” – gondolta Patrick Swadden, aki március 21-én, húsz óra alatt megszakítás nélkül 55-ször mászott fel egy 42-emeletes épület lépcsőházában. Ez 6160 méteres szintkülönbségnek felel meg, ami nagyjából az alaszkai Denali tengerszint feletti magassága.
„Ez volt a legnehezebb fizikai kihívás, amelyet valaha teljesítettem” – írta blogjában Swadden, aki újságírónak tanul Torontóban, hozzátéve, alig érzi a lábát. Ő egyébként az épület 35. emeletén lakik.
De videót töltött fel a YouTube-ra a világ egyik legjobb hegymászójának tartott Gyenyisz Urubko is, s megmutatja, hogyan tartja formában magát spanyolországi otthonában. Suhajda Szilárd pedig a Csupasporton írta meg, milyen edzésmunkát végez a négy fal között.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!