A hivatalos statisztikák szerint 1922 óta mintegy tízezer sikeres csúcsmászás mellett több mint háromszázan veszítették életüket a Mount Everest megmászása közben, ami messze a legmagasabb szám a Himalája nyolcezresei közt.
Ugyanakkor a 8850 méter magas Csomolungma nem tartozik a veszélyesebbek közé a világ legmagasabb hegyei között, a lejtőin ugyanis „mindössze” négy százalék a halálozási arány. A legnagyobb veszélyt a sorban állás jelenti, 8000 méter felett ugyanis a test leépíti önmagát, így minél kevesebb időt szabad ilyen magasságban eltölteni.
A többi csúcsot kevesebben próbálják elérni, ugyanakkor sokszor technikailag nehezebb rájuk feljutni. Létezik olyan nyolcezres csúcs, ahol a próbálkozók mintegy harmada nem jön vissza a csúcstámadásról, a hegynek pedig van magyar áldozata is.
Az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (National Aeronautics and Space Administration, NASA) adatai alapján összeállított lista szerint az alábbi tíz nyolcezresen halnak meg a legnagyobb arányban a hegymászók. Összesen egyébként már több mint ezren vesztették életüket a Himalája legmagasabb hegyeinek megmászása közben.
A híres-hírhedt K2-től légvonalban mindössze nyolc kilométerre található hegyen eddig 34-en vesztették életüket, amivel csak három nyolcezres (Sisapangma, Lhoce és Gasherbrum II) van mögötte a listán. A hegynek nyolc magyar megmászása is van, a csúcsot honfitársaink közül először Ács Zoltán és Mécs László érte el 2000 nyarán.
A legalacsonyabb nyolcezres, de korántsem a legkönnyebb, a főcsúcsra ugyanis egy több kilométeres kitett gerinc vezet, amit csak kevesen mernek vállalni, többek között az 1987-es magyar expedíció is emiatt keveredett vitás helyzetbe, amit a nemzetközi szaktekintélynek számító német statisztikus, Eberhard Jurgalski zárt le tavaly. Halálos áldozatok száma 2018 májusáig: 31.
A világ ötödik legmagasabb hegye, amelynek már van magyar megmászója, 2008-ban Erőss Zsolt érte el a csúcsot, felesége, Sterczer Hilda azonban a kitett utolsó harminc métert nem teljesítette. A hegy igen jellegzetes piramis alakú gránit csúcstömbje miatt, Suhajda Szilárd és Klein Dávid idén ide vezetett volna expedíciót, ha nem jön közbe a koronavírus-járvány. 1954 óta 40-en haltak meg a hegyen.
Először 1956-ban fedezték fel a Hidden Peaket, vagy ahogy akkor nevezték, a K5-öt, amelyet ma „gyönyörű hegynek” hívnak. Első magyarként Erőss Zsolt próbálkozott a megmászásával 2003-ban, de majdnem elsodorta egy lavina. 2007-ben hét sikeres magyar kísérlet is volt a csúcs elérésére, majd hosszú szünet után tavaly Varga Csaba jutott fel. A hegyről eddig 34-en nem tértek vissza.
Viszonylag könnyű nyolcezresnek számít, amelynek öt magyar megmászása is van. Az első siker Erőss Zsolt nevéhez fűződik 2009-ből, az az expedíció azonban tragédiával zárult, ugyanis a magyar csapat orvosa, dr. Szabó Levente ereszkedés közben, hétezer méter felett kicsúszott, testét 6800 méteren találták meg és temették el. A hegy halálos áldozatainak száma eddig 84.
A Manaszlu
A többi nyolcezrestől elkülönülten található Kancsendzönga megmászása nemcsak magassága, szélsőséges időjárása és lavinaveszélyes lejtői miatt kockázatos, a szélesen elterülő masszívumon ugyanis nagyon hosszú távokat kell megtennie a mászóknak. A föld legmagasabb hegyei közül csak az Annapurnát mászták meg kevesebben. A hegynek van két magyar áldozata is, 2013-ben ereszkedés közben itt hunyt el Erőss Zsolt és Kiss Péter. A hegyen eddig összesen 58-an vesztették életüket.
A „Fehér Hegy” a világ hetedik legmagasabb csúcsa, kifejezetten nehéz nyolcezresnek számít, eddig a magyarok közül egyedül Erőss Zsolt mászta meg 2006-ban. Csak 1960-ban tudtak először feljutni rá, ezzel az utolsó előtti a nyolcezresek sorában, az első halálos áldozatot pedig 1954-ben követelte a hegy, amelyet azóta 81 követett.
A geológusok szerint ez a hegy növekszik a leggyorsabban a világon. Az osztrák hegymászólegenda, Hermann Buhl jutott fel először a csúcsára 1953-ban, ráadásul egyedül, sátor, ennivaló és hálózsák nélkül. Sokan az alaptáborban azt hitték, biztosan meghalt, hiszen a „meztelen hegynek” már akkor is rossz híre volt, addigra 31-en vesztették életüket a lejtőin, ez a szám 2019-re 85-re nőtt.
A világ egyik legveszélyesebb nyolcezresének tartott K2-nek nemcsak a magassága életveszélyes, a technikai kihívások legyőzése is nagy megpróbáltatások elé állítja a hegymászókat. A föld második legmagasabb hegyére tavaly jutott fel az első magyar, Suhajda Szilárd pótlólagos oxigén használata nélkül érte el a legmagasabb pontot. A K2-n 2018 júliusáig 86-an haltak meg.
A 8611 méter magas K2
Az Annapurnára jutottak fel a legkevesebben a nyolcezresek között, 1950-es első megmászása óta alig kétszázan. A hegy legnagyobb nehézségét a lavinák jelentik, melyek a lejtők meredeksége miatt igen gyakoriak. A hegy egyetlen magyar áldozatát, Horváth Tibort 2012-ben, ereszkedés közben az egyik kuloárban egy hógörgeteg magával sodorta. A hivatalos statisztikák szerint 2019 májusáig 73-an vesztették életüket az Annapurnán.
A főképen az Annapurna látható, amint egy mentőhelikopter tart felé.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
