Héjja Bálint egyszer biztosan visszatér Kirgizisztánba, mert nem az a fajta sportember, aki félbehagy egy vállalkozást. A Kalifa Alpin Csapat tagjaként ugyanis június végén útnak indult, hogy felmásszon a Pamír hegységben magasodó 7134 méter magas Lenin-csúcsra, legújabb kori nevén az Ibn Szína-csúcsra, ahonnan szeretett volna lesíelni. Az elképzelés azonban a síalpinista betegsége miatt nem járt sikerrel.
„Nagyon dühítő, hogy a hegymászás és síalpinizmus számtalan ismert veszélyei és nehézségei mellett nem sikerült belelátnom egy újabb problémába – kezdte Héjja Bálint, a Magyar Hegymászóoktatók Egyesülete (MAHOE) elnöke és oktatója. – A hegyen elkaptam egy emésztőrendszeri betegséget, így utólag már lényegtelen, hogy bakteriális vagy vírusos, a lényeg, hogy nagyon legyengültem. Pedig az elkerülésére tudatosan készültem, étkezésnél és ivásnál is szigorú szabályokat követtem. Vélhetően a hegyen a klímában lehet valami ártalmas, mert találkoztam olyan mászóval, aki hasonló tünetekkel alig bírt lejönni az egyes táborból. Az emésztőrendszer nem elégséges működésével a szervezet egy folyamat eredményeként lemerül, nálam ez háromhetes szenvedés volt. Természetesen gyógyszerekkel próbáltam kúrálni magam, rövid időre enyhült is a betegségem, de nem akart megszűnni.”
Lengyel Ferenc csúcstámadásra indult
Héjja Bálintot nyáron elkísérte Lengyel Ferenc, aki tavaly is feljutott a Lenin-csúcsra, idén pedig felkészülésnek tekintette a túrát, mert az őszi mászószezonban – ugyancsak a Kalifa Alpin Csapat tagjaként – a Föld nyolcadik legmagasabb hegyére, a 8163 méter magas Manaszlura szeretne feljutni. Olyannyira, hogy az alig kéthetes akklimatizációt követően szerdán megkezdte a csúcstámadást, pedig még sosem járt nyolcezer méter felett. Az időjárási előrejelzések azonban óvatosságra intenek, mert hamarosan elromlik az idő.
A tervek szerint a 3600 méter magasságban felállított alaptáborból kéthetes akklimatizációs túrákra indult volna, amelyet csak részben sikerült teljesíteni.
„Az első körnél négyezer-nyolcszáz, a másodiknál ötezer-háromszáz méterig jutottam, de a harmadik körnél már éreztem, felesleges tovább próbálkoznom, mert nem sikerülhet. Hajnalban indultam az egyes táborból, ahonnan először inkább lejt az út, mintsem emelkedik, de már akkor sem éreztem magamban több erőt. Amikor egy meredek falhoz értem, már minden lépésért küzdenem kellett. Hatezer méterig terveztem a harmadik akklimatizációs túrát, de csak négyezer-kilencszázig jutottam, s eldöntöttem, befejezem.”
A betegség azért is lehetett különösen dühítő a síalpinista számára, mert mint mondta, a hó minősége és mennyisége kedvezett volna a sízésnek. Hozzátette, a következő két évben biztosan tanulmányi feladataira koncentrál a hegyivezető-képzésben, azt követően azonban visszatérne a Lenin-csúcshoz.
Gyerekcipőben
Hazánkban továbbra sem gyakoriak a 7000-es síalpinista expedíciók, nem beszélve a 8000-esekről. Egyébiránt Erőss Zsolt 1993-ban feljutott a Lenin-csúcsra, majd visszamászott 7000 méterig, s ebből a magasságból csúszott le, de az úgynevezett bigfoottal, nem klasszikus lécekkel. Az eddigi egyetlen magyar sikeres 7000-es megsíelés Wetzl Péter nevéhez fűződik, aki 2014-ben lesiklott a 7546 méter magas Muztagh Atáról.
Fotók: Kalifa
