Ha magashegyi túrára indulunk, a legfontosabb a szándék. Ha ez megvan, meg kell változtatnunk szinte a teljes ruha- és eszköztárunkat is, hogy alkalmazkodjunk a megváltozott környezethez. A felszerelés beszerzése viszont hosszú folyamat, gyakran évekbe telik, és ilyenkor érezni a leginkább, mennyire költséges sport a hegymászás. Ám azt se feledjük, ha mindent beszerzünk, évtizedeken keresztül semmiből sem kell újat vennünk.
Sőt ha vigyázunk rá, lesz olyan darab is, amelyet soha többé nem kell lecserélnünk. A másik tényező, amely megnehezíti a magashegyi ruhatár összeállítását, hogy ma már rengeteg típusú öltözet van. Újabb és újabb változatok jelennek meg, ezért nem könnyű megtalálni a legjobb felszerelést, amely minőségben, súlyban, használhatóságban, árban és kényelemben is passzol hozzánk. Jó hír azonban, hogy igenis meg lehet találni. A könnyebb áttekinthetőség kedvéért három csoportra osztottuk ezeket.
RUHÁZAT
A legszembetűnőbb változás a hagyományos túrázáshoz képet a ruházat átalakulása. A felszerelés fő célja ugyanis, hogy ellenálljon a magashegyi környezet kihívásainak: a hidegnek, az esőnek, a szélnek, a hónak és a napsütésnek. Egyszerre talán soknak tűnik, de a mai ruhadarabok nagy része mindegyik szempontnak megfelel, méghozzá egyszerre. A magashegyi túrázásnál az első szempont a réteges öltözködés.
A legelső, bőrrel érintkező réteg az aláöltözet, amely szigetelőként működik, egyúttal elvezeti az izzadságot, így nem hűti le a testet, hanem őrzi a meleget.
Erre érdemes hosszú ujjú felsőt, mondjuk, polár anyagból készült pulóvert húzni, amely szélálló, ugyanakkor az izzadságot is kivezeti. Nem kötelező ezt a réteget viselni, ha a hegyek között éppen ragyogó az idő, és meleg van. De azért ilyenkor is maradjon a hátizsákban, a magasabb régióban ugyanis igen gyorsan változik az időjárás, és nagy valószínűséggel szükség lesz rá. A legfelső rétegnek egyszerre kell strapabírónak és szellőzőnek lennie, tartania kell a hőt, közben jó, ha eső- és szélálló is – habár nagy esőben úgyis minden csuromvizes lesz. Egyáltalán nem mindegy azonban, hogyan viselkedik az átázott kabát. Ezenkívül nagyon fontos a kesztyű. A kezet ugyanúgy védeni kell, mint a felsőtestet, és mivel a szervezet elsősorban a belső szervek melegen tartására összpontosít, a leggyorsabban a végtagok hűlnek ki. Ráadásul a kezeinket állandóan használjuk, így nem szabad hagyni kihűlni őket, és nem elegendő, ha fél napig csak behúzzuk a pulóver alá.
Ha nagy a mélység, nem árt a tökéletes felszerelés
BAKANCS
Nem hiába vettük külön pontba a bakancsot, magashegyi környezetben ugyanis az egyik legfontosabb felszerelés. Ez egyrészt az imént említett tényből fakad, vagyis a szervezet a végtagok melegen tartását egy határon túl másodlagosnak tartja, ezért nekünk is gondoskodnunk kell róla. Ráadásul a bakancsot folyamatosan igénybe vesszük, ezért bírnia kell a fokozott terhelést. Egy jó lábbelinek több funkciónak is meg kell felelnie. Nagyon fontos, hogy masszív, tartósan vízálló, teljesen szélálló és lélegző anyagból készüljön. Ezeket a tulajdonságokat a Gore-Tex elnevezésű anyag mind magában foglalja, így lehetőség szerint olyan bakancsot válasszunk, amelyen ott szerepel a címkéje. Legalább ilyen fontos a kényelem. Megfelelő méretűt kell választani – szigorúan túrazokniban –, bármilyen magashegyi túrát tönkretesz, ha háromezer méteres magasságban tizenötödszörre töri fel a lábat az egyébként vadonatúj, csillogó bakancs. A talpnál két szempontot kell figyelembe venni. Az egyik a kialakítás. Figyeljük a sárga Vibram jelzést, amely egy amerikai licenc, a legjobb gyártók használják, mert nemcsak kényelmes, hanem kopásálló, tartós, jó tapadást biztosít minden hegyi felületen, továbbá masszív, egyúttal rugalmas és megbízható. Aszfalton viszont ne használjuk, mert koptatja. Kizárólag a hegy lábánál húzzuk fel.
A másik szempont a keménység, magashegyen ugyanis (például egy gleccserjárásnál vagy havas gerinctúránál) erre kell rácsatolni a hágóvasat.
A talpat A, B, C és D kategóriákba sorolják a puhától a teljesen merevig, ezt vásárlásnál feltüntetik a dobozon. A hágóvasat – a krampont – a C és D jelzésű bakancsra lehet biztonsággal feltenni, ezért magashegyi túrázásra csak ilyet válasszunk. És még egy jó tanács: sok felszerelést lehet és érdemes is kölcsönözni, de a bakancs kivétel. Mindenképpen érdemes sajátot beszerezni.
TECHNIKAI FELSZERELÉS
Magashegyi környezetben már olyan felszerelésre is szükségünk lesz, amely „sima” túrázáshoz egyáltalán nem kellett. Ide tartozik a kamásli, a sisak, a beülő, a kötél, a hágóvas és a jégcsákány. Ezeket eleinte érdemes kölcsönözni, ám a használatukat alaposan érdemes elsajátítani. Hogy miért van ezekre szükség, azt legjobban egy gleccsertúrával lehet szemléltetni, amikor is a túrázók kötéllel vannak összekötve. A kamásli nem engedi be a havat a bakancsba, és ha valaki hasadékba esik (amire minden gleccseren van esély), a többiek a kötéllel meg tudják fogni, és ki tudják húzni. A hágóvas, valamint a jégcsákány a havon való könnyebb és gyorsabb haladáshoz, továbbá a kicsúszás lelassításához kell. A sisak az objektív veszélyek elhárítására való, mint például sziklás terepen a kőhullás, vagy ha az ember egyszerűen elesik, legyen, ami védi a fejét. De az olyan, látszólag kisebb jelentőségű kiegészítő felszerelés is fontos, mint a térkép – magashegyen pontosan ismerni kell a helyet, ahol vagyunk –, a napszemüveg (vagy gleccserszemüveg, amely fontosabb, mint gondolnánk – a hóról visszaverődő napfény ugyanis egy idő után elhomályosíthatja a látást) és a fejlámpa (bármikor ránk törhet az este, mert valami közbejött, vagy egyszerűen csak lassabban haladtunk a tervezettnél, de akkor is a saját lábunkon kell lemenni a menedékházig).
Ha csak tehetjük, idővel valamennyi felszerelést szerezzük be, már csak azért is, mert kölcsönzésnél nem tudhatjuk a használati tárgy előéletét, vagy hogy az elmúlt években mennyire vették igénybe.
Saját felszerelés esetén pontosan tisztában lehetünk ezekkel a részletekkel. Azt is tartsuk szem előtt, hogy vehetünk akármilyen felszerelést, teljes védelmet semmi sem nyújthat. Az emberi figyelmet, körültekintést, valamint tapasztalatot nem pótolja semmi.
A MAGASHEGYI RUHÁZAT RÉSZEI
SISAK. Könnyű, nem zavaró, már csak a biztonságérzet miatt is fontos (20–30 ezer forint)
NAPSZEMÜVEG. Nem pusztán a látásban segít – nem gyullad be a szem az erős fénytől (30–40 ezer forint)
KABÁT. Ennek a rétegnek kell a leginkább ellenállónak lennie a széllel és az esővel szemben (60–100 ezer forint)
BEÜLŐ. Biztonsági felszerelés, ehhez rögzítjük a kötelet és a hevedereket (20–30 ezer forint)
JÉGCSÁKÁNY. Ne technikait vegyünk, hanem a klasszikusat (30–40 ezer forint)
KÖTÉL. Elegendő kölcsönözni, csak akkor vegyünk, ha aktívak vagyunk a hegyekben (40–60 ezer forint)
NADRÁG. Legyen rugalmas, kényelmes, ajánljuk a Softshell anyagból készülőt (40–60 ezer forint)
KAMÁSLI. Nagy segítség, mert nem engedi be a havat vagy sarat a bakancsba (10–15 ezer forint)
BAKANCS. A legfontosabb hegymászó-felszerelés, ezen ne spóroljunk (70 ezer forinttól)
HÁGÓVAS. Nem léphetünk gleccserre nélküle, de elegendő az egyszerű is, a lényeg, hogy tartson a csonthavon (40–50 ezer forint)
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
