Május 28-án nagy sikerrel rendezte meg a Kalifa és az iKaland a Himalája Koronája Szimpóziumot, amelynek díszvendége a legendás Krzysztof Wielicki volt, aki több száz ember előtt tartott egyórás előadást az 1980-as, első sikeres téli Everest-expedícióról és ötven év himalájai mászásairól. Előtte interjút adott a Csupasportnak is.
Egy másik előadáson szóba került a magyar hegymászás egyik „ügye” is: tavaly fellángolt a vita, hogy vajon az 1987-es magyar expedíció feljutott-e a Sisapangma 8027 méter magas főcsúcsára, vagy sem.
És ha pont nem is került az ügy végére, azért Eberhard Jurgalski véleménye sokat nyom a latban, elvégre csaknem négy évtizede foglalkozik a himalájai expedíciók statisztikáival, amelyeknek mára az egyik legnagyobb szakértője lett.
Eberhard Jurgalski budapesti előadása. Fotó: Kalifa
A 66 éves német, aki az elismert és mértékadó 8000ers.com internetes portál tulajdonosa és vezetője, elmondta, hogy régóta igyekszik pontosítani azokat az adatokat, amelyek azt vannak hivatva bizonyítani, hogy egy hegymászó járt-e a csúcson, vagy sem. Ugyanis még a legnagyobbakkal is előfordulhat, hogy nem a hegy legmagasabb pontján álltak.
Ő a fellelhető legpontosabb információk segítségével igyekezett és igyekszik megjelölni a nyolcezres hegyek magassági pontjait, hogy mindenki számára ismert legyen, hol van az igazi csúcs. Jelenleg ugyanis szerinte számos olyan elfogadott csúcsmászás van a Himalájában, amikor a hegymászó valójában nem érte el a legmagasabb pontot.
És hogy Jurgalski mennyire tiszteletben tartja a tényeket és a számokat, jól jelzi, hogy a világ egyik legjobb magashegyi hegymászójával, a tiroli Hans Kammerlanderrel is vérre menő, a nyílt ellenségeskedés határát súroló vitái voltak, ha nem érezte százszázalékosan bizonyítottnak egy-egy csúcsmászását.
Előadása végén Jurgalski kijelentette, az 1987-ben a magyar expedíció tagjai által készített csúcsfotók alapján számára egyértelműen kiderült, hogy azok nem a Sisapangma főcsúcsán készültek, hanem a 8008 méteres központi csúcson. A képeken ugyanis olyan geológiai formák látszanak, amelyeket a főcsúcson állva biztosan nem lehet látni.
Azt azonban fontos kijelenteni, hogy ez az égvilágon semmit sem von le az 1987-es történelmi magyar Sisapangma-expedíció érdemeiből, hiszen akkor álltak először magyar hegymászók nyolcezres csúcson, amely alapvetően meghatározta a hazai hegymászás jövőjét.
