A vörösszárnyú keszeg.
Hazánk egyik legelterjedtebb hala, van, aki imádja horogvégre csalni őket, más igyekszik elkerülni, mert inkább a nagyobb testű halakra utazik. De ha valaki nemrégen kezdett horgászni, érdemes ezt a módját kipróbálni a tó- vagy folyóparton való időtöltésnek.
Íme néhány hasznos tudnivaló:
– A vörösszárnyú keszeget szinte minden állóvizünkben és folyóvizeink lassú szakaszain is megtalálhatjuk. Kedvezőek az életfeltételei a sekély tavakban, víztározókban, holtágakban és mocsarakban. Ha folyóvízben szeretnénk keszeget fogni, mindenképpen a nyugodtabb, lassabb folyású helyeken próbálkozzunk.
– Vörösszárnyú keszegre horgászni legcélszerűbb finom felszereléssel. Kisebb csapatokban keresi a táplálékot, a hínárfoltokat, partközeli helyeket kedveli, és többnyire a víz felső rétegében táplálkozik. Étrendjét planktonszervezetek, vízi gerinctelenek, algák, növényi hajtások és magvak teszik ki.
– Kiváló csali lehet a szúnyoglárva, pinki, csonti, a nagyobb példányok esetében akár a csemegekukorica is. Eredményesek lehetünk kenyér vagy paprikás kenyérgyurma használatával is, amelyet a horogra tűzve szép vörösszárnyú keszegeket foghatunk.
– Óvatos halfaj, ezért próbáljunk meg csendben horgászni. Keressük a hínármezőkben a lyukakat vagy a hínár melletti részeket. A vörösszárnyú keszeget előszeretettel használják csukacsaliként is.
Vörösszárnyú keszeget jó eséllyel hínáros víz mellett foghatunk.
– Jól fejlett példányai 20–25 centiméterre nőhetnek, de kivételes esetben elérhetik a 30 centiméteres hosszúságot is. A hazai horgászrekord 2.1 kg, a példányt 2013-ban sikerült horogvégre keríteni.
– A gasztronómia nem tartja sokra a vörösszárnyú keszeget, mivel szálkás a húsa. Alaposan beirdalva azonban, paprikás lisztbe hempergetve, jól átsütve finom sültet csemegézhetünk. Felhasználásának másik módja, hogy horogra tűzve csukát fogunk, majd azt készítjük el számunkra tetsző módon.
