Tekerjük, de a damil csak gubancolódik. Vontatnánk befelé a halat, ám az orsó recsegő hangot ad.
Ismerős gondok?
Nos, a megfelelő orsó kiválasztása ma már legalább olyan fontos, mint a horgászhely, a csali kiválasztása. Nélküle esélyünk sincs nagy méretű, kapitális halakat a partra vonszolni. Érdekesség, a mai végtelenül változatos és szinte már a horgászat minden igényét kielégítő horgászorsók őse a forgódobú tárolóorsó volt. A negyven év felettiek emlékezhetnek még ilyen darabokra, nemhogy csapágy nem volt benne, jószerével semmi… Manapság viszont már többféle orsó közül választhatunk, áruk három-négyezer forintnál kezdődik, és határ a csillagos ég. Nézzük, az orsókat típus szerint.
Legyezőorsók
Nem csalás, nem ámítás, a legyezőorsók a tárolóorsók műszaki elvén alapulnak. Hogy miért? Mert a legyezőhorgászatnál ugyanaz a cél: a zsinór tárolása. Ilyen egyszerű, fékkel sem rendelkező orsókat a mai napig gyártanak a műlegyezőhorgászok számára, a drágább modellekre jellemző legmodernebb könnyűfém ötvözetekből, egyedi, magas technológiai színvonalú megmunkálással. A horgászok között ez kevésbé elterjed orsótípus, hiszen meglehetősen kevesen legyeznek, főleg Magyarországon.
Multiplikátoros orsók
A forgódobú tárolóorsó valódi továbbfejlesztése a csaknem 200 évvel ezelőtt az Egyesült Államokban szabadalmaztatott multiplikátoros orsó volt. Az új műszaki vívmány gyorsítóáttételt tartalmazott, lehetővé tette a gyorsabb zsinórbehúzást és a dobást. A multiorsó használatát meg kell tanulni, mert a dobás technikája és dinamikája nagyban különbözik a peremfutó orsókkal megtanult metódusoktól. És hogy mi a nagy előnye? A multik zsinórkezelése lineáris, nem törik meg kilencven fokban, mint a peremfutó orsóknál. Ez a tény számos előnyös tulajdonsággal ruházza fel az orsót. Már rögtön a zsinór felcsévélésénél egyszerűsödik a helyzetünk.
Peremfutó orsók
A sporthorgászatban a múltszázad húszas-harmincas éveiben megalkotott peremfutó orsó lett világviszonylatban a legelterjedtebb, amit sok millió legyártott és eladott darab fémjelez. A műszaki elv teljesen más, mint a tároló és multiorsóké. A peremfutó lényegében álló dobú orsó, amely a horgászboton a tároló orsókhoz képest kilencven fokkal elfordított szögben áll, így dobtengelye a horgászbottal párhuzamos. A napjainkban használatos középkategóriás peremfutók orsók alapszolgáltatásává vált az azonnal blokkoló visszafutásgátló, melyek minőségében és tartósságában igen nagy szórás mutatkozik. A nagynevű gyártók (Daiwa, Shimano) csúcsorsói közül is jó néhány példány károsodott a fonott zsinór és sokszor a nem megfelelő rutinnal rendelkező horgász miatt. Orsónkra, botunkra lökésszerű, hirtelen fellépő erők hatnak akasztáskor vagy fárasztás közben, de akár a kapás pillanatában is vagy éppen leakadáskor. Ezek az erőhatások az orsó szerkezeti elemeire jelentős igénybevételt gyakorolnak. Az erőhatásoknak leginkább kitett alkatrész az orsó visszaforgásgátlója, de a forgó-mozgó alkatrészeket és az orsóházat, rotort, felkapókart egyaránt megviseli és szélsőséges esetben tönkreteheti az extrém túlterhelés.
Összességében megállapíthatjuk, hogy a mai modern orsók már egyáltalán nem olcsóak, aminek az az oka, hogy ugyancsak elmodernizálódtak, mint életünk összes többi használati tárgya. Míg régen megoldották egy sima tárolóorsóval, ma már akár nyolc-tíz csapággyal ellátott utódok közül válogathatunk. Ez van… A halakat ez biztosan nem érdekli.
