Kicsi volt a szája, nagyok a szemei, és hatalmas tüskék voltak a hátán? Ha kerek szemekkel nézted, ahogy a horogra akad egy számodra eddig ismeretlen halfaj, nem érdemes azonnal a National Geographic című ismeretterjesztő televíziós csatorna számára kisfilmet forgatnod a telefonod segítségével. Magyarországon sok olyan halfaj fordul elő, amelyet nagyon ritkán fognak ki a horgászok, mégis előfordulnak hazánkban. Íme ezek közül a leginkább érdekesek.
- Razbóra: mivel elterjedési területe egyezik a két busával, könnyen bekeveredhetett azok ivadékai közé, és így eljuthatott, majd elszaporodhatott vízeinkben. Elsőként Pakson egy halgazdaságban tűnt fel a hatvanas évek elején. Ezt követően terjedt el rohamosan, beleértve a kisebb tavakat, folyókat, de a hegyi patakokat is. Ívás után a hím őrzi a lerakott ikrát, így biztosítva az utódok fennmaradását. Mivel tág tűrésű faj – ráadásul szapora és rendkívül agresszív –, nagyon komoly gondot okoz vízeinkben. A razbórát csak a horgászok tudnak értékelni csalihalként.
- Törpecsík: Még véletlenül sem összetévesztendő a törpeharcsával (amely egyébként Amerikából települt be hozzánk). A törpecsíkra használatos még a balkáni csík, bolgár csík, kőfúró csík elnevezés is. A Duna délkelet-európai szakaszán volt eredeti elterjedési területe a nálunk is élő alfajának, Magyarországon 1948-ban fogtak ki ilyet először. Legkedveltebb élőhelye nagyobb folyóink gyorsabb, kemény aljzatú szakaszai. Tápláléka apró, talajlakó gerinctelenek. Magyarországon délkelet-európai bennszülöttségének köszönhetően védelem alatt áll.
- Fekete törpeharcsa: ez a faj jó példa arra, hogy a „szakértők” nem tanulnak saját hibáikból. Ezt a halat 1980-ban hozták be Olaszországból. Bár még csak kevés helyen figyelték meg – például a Tiszában, a Hármas-Körösben –, de terjedése egyértelműen kimutatható. Hasonló életmódú és habitusú, mint a törpeharcsa, így sokáig egy fajnak vélték a kettőt, és a problémák is hasonlóak.
- Pisztrángsügér: Már a neve is különleges. Most akkor pisztráng vagy sügér? Észak-Amerika keleti partvidékéről került Európába. Hazánkba 1909-ben kezdték betelepíteni, nem sok sikerrel. Manapság is csak egy-két vizünkben él, így ez a ragadozó hal nem sok gondot okoz, hasonlóan a naphalhoz.
- Tarka géb: Nem, ez nem egy madárfaj elnevezése! Eredetileg a Fekete-tenger és a Kaszpi-tenger enyhén sós parti vizeiben és a beléjük érkező folyók torkolati szakaszán éltek. Magyarországon 1875-ben jelent meg a Dunán, mostanra a Tiszában és a Körösök vízrendszerében is megtalálható. A tarka géb planktonszervezetekkel, fenéklakó gerinctelenekkel, növényeket borító moszatokkal táplálkozik. Sokáig védett volt, ám mostanra ezt megszüntették.
A pisztrángsügér ritka, de előfordul Magyarországon (Fotó: AFP)
