Hogy bírja a jó ideje tartó online tanulást?
Mit mondjak, nem könnyű – válaszolta Vágó Virág junior-világbajnok fitneszversenyző, aki a budapesti Táncsics Mihály Általános Iskola és Gimnázium érettségire készülő diákja. – Bár sokat fejlődött a digitális oktatás, és a tanárok is egészen jól belejöttek az online tanításba, sokkal jobban éreztem magam, amikor be kellett járnom az iskolába. Nagyon nehéz így a tanulásra összpontosítanom.
Mégis szerencsésnek mondhatja magát, hiszen sportolóként könnyebb átvészelnie a bezártságot.
A fitnesz a menekülőutat jelenti nekem. Ha nem lenne, nagyon rosszul érezném magam a négy fal között. Az a fajta vagyok, akinek hetekkel előre megvannak a programjai. Már délelőtt, amikor online óráim vannak, arra gondolok, milyen jó lesz délután edzésre menni, így eleget mozoghatok, és újra találkozhatok a csapattársaimmal, illetve az edzőmmel, aki szinte a pótanyám.
A pontos és előre megtervezett napi, illetve heti menetrend nélkül nem is tartana ott, ahol most.
Így van. A pandémia miatt kénytelen voltam kihagyni a szeptemberi Európa-bajnokságot, edzőim ugyanis nem vállalták az utazást, én pedig nem akartam nélkülük versenyezni. Így nem is volt kérdés, hogy elmegyek az októberi junior-világbajnokságra, ahová Ancsin László erőnléti edző kísért el, Teszák Mariann tréner pedig otthonról szurkolt és támogatott az egyesülettel együtt. Nagyon ki voltam éhezve a versenyzésre, és mindenképpen szerettem volna bizonyítani. Úgy mentem oda, hogy nyerek, és így is lett. Persze nem volt olyan egyszerű, mint ahogyan hangzik, mivel amikor odaértünk a vébé helyszínére, láttam, hogy indul a szlovák nyolcszoros gyermekvilágbajnok Nelli Novodomská is. Mondtam is az edzőmnek, milyen jó lenne legyőzni, mire ő azt felelte, egyszer majd sikerül. Erre én azt mondtam magamnak, most jött el ez a pillanat. Hál’ istennek, így is történt.
Mióta ismeri legfőbb riválisát, Novodomskát?
Régóta, de mivel sokáig nem a nemzetközi szövetség rendezte versenyeken indultam, nem volt szerencsém vele a színpadon találkozni.
Számos csapattársam és ellenfelem azonban már több alkalommal is összemérte vele a tudását, és egybehangzóan állították, hogy legyőzhetetlen. Nem csoda, hogy a döntő után rengetegen jöttek gratulálni nekem.
Nem állítom, hogy a példaképem, de nagyon sok elemére és mozdulatára felfigyeltem, így nem túlzás állítani, hogy példaértékűek a gyakorlatai. Úgy érzem, azzal, hogy magam mögé utasítottam, kissé megtépáztam a nimbuszát, ami nem is baj, mert így talán egészséges versengés alakul ki közöttünk.
Azért ne menjünk el szó nélkül a felnőtt-világbajnokságon elért harmadik helye mellett sem!
Őszintén szólva, az sem volt biztos, hogy elindulok a vébén, mert a járványügyi helyzet miatt az edzőim ezúttal sem tudták vállalni az utazást, ráadásul nem akarták magára hagyni az egyesületet sem. Végül az utolsó pillanatban döntöttem el, hogy részt veszek, mert nem akartam úgy járni, mint az Európa-bajnoksággal, amelyet ki kellett hagynom. Összeszedtem a bátorságomat, és nekivágtam, edzőim pedig azzal biztattak, hogy ők már akkor is büszkék lesznek rám, ha bekerülök az első hat közé, de természetesen az én fejemben így is a dobogó volt a cél. Hiába támogattak, távolról sajnos nem tudtam kihozni magamból a maximumot, ezért úgy érzem, edzőim ottléte nélkül a harmadik hely is nagyszerű teljesítmény.
Össze lehet egyáltalán hasonlítani egymással ezt a két remek eredményt?
Névjegy: Vágó Virág
Született: 2002. február 15., Budapest
Állampolgársága: magyar
Testmagasság: 167 cm
Testsúly: 52 kg
Kiemelkedő eredményei: IFBB junior-világbajnoki győzelem, fitnesz, +163 cm (2020), IFBB felnőtt-világbajnokság, fitnesz +163 cm: 3. (2020), IDF junior-táncvilágbajnokság: 3. (2019)
Bizonyos értelemben igen, mivel nagyon sok junior indul a felnőttek között, és az a két lány, aki megelőzött a felnőtt-világbajnokságon, szintén juniorkorú.
Egyikük Ilosvay Viktória.
Korábban csak látásból ismertem, leginkább versenyeken futottunk össze. Sokat változott azonban a viszonyunk, amikor megtudtam, hogy ő is utazik a junior- és felnőtt-vb-re, ahol rengeteget segítettünk egymásnak. Igaz barátság alakult ki közöttünk, végig támogattuk egymást a versenyeken. Nagyon örültem a sikerének, egyáltalán nem éreztem irigységet.
Huber István, a honi szövetség elnöke úgy véli, önök ketten a magyar női fitnesz talán legnagyobb ígéretei. Teherként éli meg vagy inkább még több munkára ösztönzi?
Emiatt egyáltalán nincs rajtam nyomás. Gyerekkoromban ő fedezett fel, ő látta meg bennem a tehetséget, és ő emelt ki a többiek közül. Azóta is támogat, és mindig építő kritikát kapok tőle. Soha nem bántana azért, ha épp nem úgy jönne ki a lépés, ahogyan elterveztük.
Idén több jelentős kihívás is vár önre. Mindjárt az első a májusi Magyar Kupa, amely egyben kvalifikációs verseny is a felnőttek kontinensviadalára.
Gőzerővel készülök a Magyar Kupára, amelyen mindenféleképpen részt veszek, s remélem, kijutok az Eb-re. A gond csak annyi, hogy az idén nyáron érettségizem, s annak ellenére, hogy a lehető legtöbb nemzetközi versenyen szeretném képviselni hazámat, előfordulhat, hogy nem utazom el az Európa-bajnokságra. Ennek ellenére teljes erőbedobással készülök, aztán meglátom, miképpen döntök.
Reméljük, az ősszel már jobb lesz a járványügyi helyzet, és elindulhat a novemberi felnőtt-, illetve a decemberi junior-világbajnokságon. Milyen eredményre számít?
Nagyon várom mindkét versenyt, amelyre – remélhetően érettségivel a hátam mögött – nyugodtan készülhetek. Szeretném megvédeni a világbajnoki címemet, de nem leszek csalódott, ha mégsem sikerül, hiszen egyszer már ott voltam a világ tetején. Sok minden függ attól, hogyan jön ki a lépés, kik lesznek az ellenfeleim, továbbá, hogy milyen formában lesznek, és persze attól is, hogyan pontoz a zsűri. Bármi is történik, megyek tovább, hiszen a jövőmet is ebben a sportágban képzelem el.
Fotók: Morvai Tamás
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
