Hogy érezte magát az első MyWay240-en?
Még nem pihentem ki magam – mondta a Csupasportnak Kovács Ádám. – Kicsit szerencsétlenül alakult nekem a verseny, a rajt előtti napon ugyanis elrontottam a gyomrom, így problémáim voltak… Elég, ha annyit mondok, hogy futás közben még egy építkezésen felállított mobil vécébe is betértem… Az időjárással viszont szerencsénk volt, nem volt túl meleg, kicsit felhős volt az ég, jobb volt, mint az Ultrabalatonon. Ami az útvonalat illeti, Hegyestűnél jött egy csúnyább rész, azt talán ki lehetett volna kerülni. A pálya jelölésében volt némi pontatlanság, Zánkánál például, ha nem egy társasággal tartok, biztosan rossz irányba megyek tovább. Badacsonytördemicnél pedig egy időben zajlott egy túra, s ugyanazzal a szalaggal jelölték, ami valamelyest zavaró volt. Ez az egyik legkeményebb verseny amelyen részt vettem, voltak benne kemény emelkedők, a távot tekintve pedig igazi unikum.
A frissítőpontokon viszont jóval többet adtak, mint amire számítani lehetett.
Fotó és címlapfotó: Vasas Levente
Így van. Kevesebbet ígértek, ám sokkal több volt. Igaz, az időjárás miatt sok esetben meleg volt a víz és a kóla, azt nem igazán kívánja az ember – pláne, ha gyomorproblémákkal küzd. Figyeltem, hol van kút, ahol friss hideg vizet lehet szerezni. Sok esetben így oldottam meg.
Ott volt a három héttel korábbi Ultrabalatonon is, mi a legnagyobb különbség a két esemény között?
A két versenyt nem lehet és nem is akarom összehasonlítani. A MyWayen sok esetben megváltoztatták a pályát, azok a részek parádésak voltak.
Ami a büdzsét illet, más kategória a két esemény, akinek nincs pénze az Ub-re, ez a verseny elérhető neki is. Jó alternatíva lehet a jövőben, de az biztos, hatalmas munka volt megszervezni, le a kalappal Baranyai Mátéék előtt.
Ha egy tanácsot adhatnék nekik, érdemes lenne egy honlapot létrehozni, amelyen minden információt és adatot fel lehet tüntetni. E-mailekben kaptunk minden információt, sok üzenet a spam mappába ment, sokat nem találtam, sok minden nem esett le nekem. Ja, még annyi, hogy a verseny elejét és végét érdemes lenne ünnepélyesebbé tenni.
Elégedett? Elvégre 31:48:50-es idővel a negyedik helyen ért célba.
Összességében, a gyomorproblémámat leszámítva, remekül éreztem magam. Alapból harminc órán belül célba akartam érni, az eredményeket figyelembe véve ez dobogós helyet jelentett volna. Voltak azonban olyan részek, amelyeken olyan lassan haladtam, hogy szégyelltem magam… Keszthelynél felvetődött bennem, hogy kiszállok, ám utólag örülök, hogy végigmentem. A teljesítményemmel elégedett is vagyok, meg nem is. A hosszú versenyeket nézve, az izomzatomat tekintve nincs probléma, ám a végére mindig elfogyok. Ezen próbálok javítani a jövőben.
Fotó: Runion
Feltűnő volt, hogy a női és a férfimezőnyben is sokan feladták a versenyt. Mi lehetett az oka?
Sok összetevője lehet. Sokan a koronavírus-betegségük után nem százszázalékosak, a nyoma még ott van a szervezetükben. Másoknak vonzó volt a Balaton-kerülés, ám kiderült, túl nagy fába vágták a fejszéjüket. Magas volt a páratartalom, sokakra ez is hátráltató tényezőként hatott.
Három héten belül teljesített két Balaton-kerülő versenyt. Nem érezte úgy, hogy túlvállalta magát?
Azt éreztem, hogy jóval lassabban kezdtem, kicsit fáradt voltam, de ezt a gyomorproblémámnak tudom be, szerintem megfelelően regenerálódtam az Ultrabalaton után. Három hét alatt azért lehet regenerálódni, szóval nem volt hatással egymásra a két verseny.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
