Csupán néhány éve biciklizik komolyabban, de már több dobogós helyezést is elért mountain bike-ban, és az országúti kerékpározással is jól halad.
„2020-ban a Bükk Maraton volt az első versenyem, ott még rövid távon, 30 kilométeren indultam. Éreztem, hogy nagyon jól megy, és meglepetésemre a kategóriámban az első helyen végeztem” – mondta Sashalmi Richárd, aki ekkor még egyedül készült fel a megméretésre. A saját érzéseire hagyatkozva végezte az edzéseit, és mivel eredményesnek bizonyult, tudta, hogy folytatnia kell. Ezután a „Top Maraton”-sorozaton kezdett el versenyezni, szintén rövid távon, és mindenhol dobogós eredményt ért el. A következő évben már a középtávot is megpróbálta. Az elmúlt időszakban többek közt olyan versenyeken indult, mint a Kassa Maraton, a Tour de Mátra, a Crosskovácsi Maraton, a Zselic Maraton vagy Pannonhalmán az országos országúti bajnokság.
„Nagykovácsiban középtávon versenyeztem, ezt abszolút elsőként meg is nyertem. Ott nagyon jól ment nekem a pálya, éreztem magamban az erőt, ezt a versenyt emelném ki a sok közül.”
A sportoló fő profilja a terep, ám tavaly már országúton is kipróbálta magát. Ott is érezte, hogy jól megy neki, mivel az élbollyal tudott haladni.
„Ettől az évtől kezdtem el edzővel dolgozni. Most a mountain bike kissé háttérbe szorult, inkább az országútira koncentrálunk. De ha van hegyi versenyem, előtte egy-két nappal kimegyek kicsit gyakorolni terepre, és az elég is szokott lenni, hiszen az erőm és a technikám megvan hozzá. Rózsaszentmártonban élek, fölöttünk a hegyekben elég jókat lehet edzeni.”
Sashalmi Richárd (jobbra, piros-fehérben) terepen kiemelkedő teljesítményre képes
Augusztus 27-én, szombaton rendezték meg az 1. Börzsöny Trail MTB Fesztivált, amelyen Richárd hosszú távon indult. Úgy készült, hogy 60 kilométert kell mennie, ám a rajtban derült ki, hogy ez bizony 72 lesz. Bár elmondása szerint ez a pár kilométer nem számított neki, felkészülten vágott neki a hegynek.
„A pálya ismerős volt olyan szempontból, hogy itt felénk, a Mátrában is hasonló a terep. Mindig nézegetni szoktam a szintrajzot a verseny előtt, fejben összerakom, milyen hosszúak lesznek emelkedők, sőt, az itinert is összeírom magamnak és ráragasztom a vázra. Így osztom be az erőmet a végéig.”
A pálya két jelentősebb emelkedőből állt, az út felvitt egészen a 938 méteres Csóványosra. Voltak benne technikásabb részek, több helyen kavicsok és kövek nehezítették az utat. Ennek ellenére sikerült az élen haladnia, így a darázscsípéseket is megúszta, több versenyzőnek ugyanis egy út menti lódarázsfészek okozott kellemetlenségeket. Végül a kategória első, az abszolút harmadik helyen végzett.
„A lejtmenetnek volt egy nehéz része a hegyoldalban, ahol nagyon kellett figyelni a sok szikla és kiálló gyökér miatt. Egy gurulósabb szakaszon aztán beakadtam egy kőbe, kicsit kifordultam oldalra, de szerencsére nem történt baj, tovább tudtam menni” – összegezi élményeit.
A dobogó tetején
Richárd általában heti 10–15 órát edz, ami azért is nehéz számára, mivel erre csak munka után van lehetősége. Napra pontosan be van osztva, mikor van átmozgató vagy intervallos edzése, mikor kell hosszabbat mennie vagy terepen gyakorolnia. Célja, hogy minél jobb eredményeket és helyezéseket érjen el, a közeljövőben a Turul-kupa országúti versenyen tervezi az indulást.
„Edzővel teljesen más dolgozni, sokkal összeszedettebb vagyok, mintha magamtól csinálnám.
Mivel fizikai munkát végzek egész nap, estére maradnak az edzéseim. Emiatt néha nagyon nehéz felkészülni a versenyekre, elszántnak kell lennem, hogy el tudjak indulni. Szerencsére mindig van motiváció, és a párom is mellettem áll, lévén ő is nagyon sokat biciklizik.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
