„Tény, küzdünk nehézségekkel, de azért nem osztogatnak pluszpontokat a nemzetközi porondon, mert fapálya nélkül készülünk fel egy-egy Európa- vagy világbajnokságra – mondta az egyik legjobb magyar női pályakerékpáros, Borissza Johanna, aki a novemberi szlovéniai országos bajnokságon öt számban is diadalmaskodott. – Ott csak az számít, hogy az adott pillanatban mire vagy képes, senki sem foglalkozik vele, hogy milyen körülmények között tudunk edzeni.
Az a legnagyobb probléma, hogy Magyarországon nem áll rendelkezésünkre olyan fedett fapálya, ahol edzéseket és versenyeket lehetne tartani.
Legközelebb a szlovéniai Novo Mestóba van lehetőségünk edzőtáborozni, egyáltalán megfelelő körülmények között bringázni. Ott volt a legutóbbi pályakerékpáros országos bajnokság is.”
Rengeteg emberi történet, számos nagy verseny, sok-sok csodálatos bringatúra legújabb magazinunkban. A 84 oldalas kiadvány kapható az újságárusoknál, az ára 695 forint.
Sajnos itthon a Millenáris Velodrom nagyon rossz állapotban van, ott már nemhogy versenyt rendezni, de minőségi edzésmunkát sem lehet végezni. Ráadásul ha esik az eső, már esélytelen, hogy rámenjenek a sportolók. Ám a kerékpárosok nagy örömére, úgy tűnik, a jövőben megoldódik a probléma, merthogy Kőbányán és Debrecenben is épül pálya, így végre normális körülmények között gyakorolhatnak majd a sportolók. Előbbi ezen a nyáron, utóbbi néhány éven belül készül el.
„A Millenáris Velodrom egy négyszáztizenkét méteres nyitott cementpálya, világversenyeket pedig kétszázötven méteres fedett fapályán rendeznek. Valamelyest hasonlít a kettő egymáshoz, mégsem ugyanaz, hiszen a faborítás gyorsabb, ezért a nyitott pálya nem elég a felkészüléshez. A Millenárison tanultam meg pálya-kerékpározni, nagyon a szívemhez nőtt a létesítmény, ezért is szörnyű látni, hogy ilyen rossz állapotban van. Már nem alkalmas rá, hogy ötven vagy hatvan kilométer per órás sebességgel közlekedjünk rajta. A szakágban nem győzzük eleget hangsúlyozni, hogy a legnagyobb probléma a fapálya hiánya.
Már nagyon várom, hogy megépüljön a kőbányai, illetve a debreceni létesítmény, mert kellően nívós infrastrukturális feltételek mellett hamar jobb eredményeket tudnának elérni a magyar bringások.”
Borissza Johanna a hazai utánpótlásról elmondta, vannak tehetséges fiatalok. Elég megnézni az őszi Novo Mestó-i országos bajnokságot, ott is sok jó képességű bringás indult. Szerinte ha minden téren megfelelőek lennének a körülmények, egyre több gyerekkel lehetne találkozni a sportágban, így szélesebb utánpótlásbázisra lehetne támaszkodni. Sokan kritikaként említik meg, hogy pályakerékpárban nincs olyan sportolónk, mint országúton Valter Attila vagy hegyikerékpárban Vas Kata Blanka. Miért van így?
„Nincs értelme összehasonlítani a pályakerékpárt, mondjuk, a cyclocrosszal – mondta Borissza Johanna. – Minden bringás örül a magyar sikereknek, függetlenül a szakágtól, a gyerekeknek kiváló példaképek az említett sportolók. A pályások közül is megemlíteném az Európa-bajnoki ezüstérmes Lovassy Krisztiánt, valamint Szalontay Sándort, aki világkupán ért el top tízes helyezést. A fiatalok között is számos tehetséges sportoló van, többek között Sáry Boglárka, Szabó Zsófi, Turi Anna, Filutás Viktor és még sokan mások. Pozitívan látom a pályasport magyarországi jövőjét, úgy érzem, egyre több figyelmet kap a szakág, és vannak motivált kerékpárosok, akik nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is képesek jó eredmények elérésére.”
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!