Három éve, 2019 áprilisában érkezett először a nagy hír, hogy Magyarország adhat otthont a Giro d’Italia úgynevezett nagy rajtjának, a Grande Partenzának – akkor még úgy volt, hogy a 2020-asnak. Azóta nagyon sok minden (túl sok minden is…) történt. A világot váratlanul lerohanó koronavírus oly sok más mellett a 2020-as budapesti Giro-rajtot is elsöpörte, de megannyi viszontagság és vészterhes hónap után most eljutottunk oda, hogy ha a tervezettnél két évvel később is, végre tényleg megrendezik hazánkban a világ egyik legnagyobb és legnézettebb sporteseményét.
De hogyan jutottunk el idáig?
Ha kicsit visszalapozunk a naptárban, 2018 kora őszén a Nemzeti Sportban jelent meg először, hogy a közeljövő tervei között szerepel a világ második legrangosabb háromhetes kerékpárviadala, az Olasz körverseny Magyarországra hozatala – az információt a magyar országúti csapat, a Pannon Cycling Team tulajdonosa, Bátorfi Béla ejtette el. A történet további fő kulcsfigurái: Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos, Szilasi László Tour de Hongrie-versenyigazgató, valamint a kaposvári székhelyű húsipari nagyvállalat, a Kometa bringafanatikus olasz tulajdonosa, Giacomo Pedranzini, valamint a két kerékpárosikon, a kétszeres Giro-győztes olasz Ivan Basso és a hétszeres Grand Tour-győztes spanyol Alberto Contador, akiknek profi csapata egyebek mellett a Kometa főszponzori támogatását élvezi.
Alberto Contador. Fotó: Tim de Waele
Ők mertek nagyot álmodni, és ők voltak a tárgyalások mozgatórugói is magyar részről – merthogy tárgyalni kellett, nem is keveset.
Mivel a sportág három emblematikus háromhetes körversenye, a három Grand Tour-viadal (Tour de France, Giro, Vuelta a Espana) kivétel nélkül egy-egy magánvállalat kezében van, nem pedig egy adott sportszervezetnél vagy -szövetségnél, a külföldi rajtok rendezési jogát nemes egyszerűséggel meg kell vásárolnia annak, aki erre adja a fejét.
Rengeteg emberi történet, számos nagy verseny, sok-sok csodálatos bringatúra legújabb magazinunkban. A 84 oldalas kiadvány kapható az újságárusoknál, az ára 695 forint.
Az első külföldi Giro-rajtot 1965-ben rendezték (félig-meddig „házon belül”, San Marinóból indult a mezőny), de igazából az utóbbi egy-két évtizedben lett nagy keletje, hogy a három nagy körverseny startját kiárusítják. Budapest a 14. nem olaszországi rajtváros lesz a viadal történetében, de 2014-ben például Dublinban volt a Grande Partenza, 2018-ban pedig az eddigi talán legmerészebb vállalásra, a jeruzsálemi „nagy rajtra” került sor a kanadai-izraeli milliárdos, az Israel-PremierTech istállóját is társtulajdonosként jegyző Sylvan Adams jóvoltából.
A magyar kormány Révész Máriusz hathatós közbenjárásával bevallottan 7.8 milliárd forintnyi támogatást különített el a magyarországi Giro-projektre, azzal a kitétellel, hogy ebbe a rajttal együtt az első három szakasz rendezési jogának megvásárlása, valamint a rendezés tényleges – logisztikai és minden egyéb – költségeinek is bele kell férnie. (Budapest mellett egyébként még Marseille pályázott az eredeti, 2020-as rajtra, ám a franciák „csak” 1-2 milliárd forintnak megfelelő összeget szántak volna rá.) Miután a 2020-as magyar indulást a járvány meghiúsította, a kormány ugyanezt az összeget fenntartotta a 2022-as „pótpályázatra” is, így végül csak a miénk lett a Grande Partenza.
Nem mellékesen az Olasz körverseny jótékony turisztikai hatása nagyjából felbecsülhetetlen.
Ennek elsődleges oka, hogy az országúti kerékpársport világviszonylatban a legnépszerűbb és legnézettebb sportágak között foglal helyet abszolút értékben is, sok tekintetben csak a Formula–1-hez lehet hasonlítani. A televíziós nézettségi adatokkal kapcsolatban sokszor egészen hajmeresztő számokat hallani, egy Giro esetében például nagyságrendileg 800 millióval szokás dobálózni világszerte (ebben tényleg minden és mindenki benne foglaltatik, aki egy percet is látott a versenyből Kolumbiától Eritreán át az Antarktiszig), de ha óvatosságból el is osztjuk kettővel, még akkor is döbbenetes adat. A honi bringásélet megkerülhetetlen alakja, a 27-szeres magyar bajnok, Tour de Hongrie-főszervező Eisenkrammer Károly egyik kedvenc mondása, hogy egy kerékpárversenynél nem létezik jobb országimázs. És valóban, gondoljunk csak bele: a modern közvetítési technológiáknak – felvételek helikopterekről, madártávlatból, kísérőmotorokról mindenféle szögből – köszönhetően semmi sem tudja látványosabban bemutatni egy adott ország látványosságait, természeti és kulturális kincseit, mint a tájain kacskaringózó ezerszínű bringás- és kísérőkaraván.
Emellett – Révész Máriusz szerint – szó szerint több százezer főre tehető a helyszínen szurkolók száma a három nap alatt, így a befektetett összeg egy része már rövid távon megtérülhet, hosszú távon pedig – a már említett turisztikai szempontok hatására – sokszorosan is.
A hazai Giro-rendezés remélhetőleg az egész kerékpározás ügyét fellendíti Magyarországon, beleértve az utcai, hétköznapi kerékpározást, a kerékpáros turizmust, még a közlekedési kultúrát is, de természetesen a kerékpársportnak is lökést adna.
A Hősök terét a Tour de Hongrie után a Giro mezőnye is megismerheti. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
A Nemzeti Sport korábban két nemzetközi ikont is megkérdezett a budapesti Giro-rajt várható magyarországi (sport)hatásairól. Az ötszörös olimpiai bajnok, országúton sok más mellett Tour de France-győztes és világbajnok brit Sir Bradley Wiggins elmondta, az, hogy a magyar fővárosból rajtolhat a világ egyik legnagyobb versenye, olyan fegyvertény, amely akár döntően meghatározhatja a sportág itthoni jövőjét.
„Ebből csak profitálhat az országuk – fogalmazott Sir Bradley Wiggins. – Vegyük például Richard Carapaz esetét, aki szintén olyan országból – Ecuadorból – érkezett, amelyben a kerékpársport szinte gyerekcipőben jár, de 2019-es Giro-sikere nyomán elindult valami, és egy emberként állt be mögé egész Ecuador! Valami hasonló történt egyébként Nagy-Britanniában is az elmúlt évtizedben a mi sikereinknek köszönhetően. A siker sikert szül, és ez felkelti az emberek figyelmét. De vehetjük nyugodtan Primoz Roglic vagy Peter Sagan példáját is Szlovéniából, illetve Szlovákiából. Amint felkelti valaki vagy valami az érdeklődést, az emberek elkezdik figyelemmel követni, ami egy idő után áttöri a lélektani határt. Azt gondolom, az olyan kis országoknak, mint amilyen az önöké is, éppen erre van szükségük!”
Primoz Roglic. Fotó: AFP
A magyarországi Giro-rajt egyik szakmai tanácsadója nem más, mint a magyar felesége révén országunkhoz sok szállal kötődő ír Stephen Roche, aki 1987-ben olyat tett, ami rajta kívül egyedül a valaha volt legnagyobbnak, Eddy Merckxnek sikerült: egyazon évben megnyerte a Tour de France-t, a Girót és még az országúti világbajnokságot is!
„Valódi tündérmese az egybeesés, hogy Valter Attila tavaly ilyen kiválóan teljesített a Girón, most pedig Magyarországról indul a viadal – fejtette ki Stephen Roche. – Lehet, enélkül lettek volna olyanok, akik megkérdezik, miért épp innen rajtol a verseny. Így viszont az egész ország látta, hogy Attila viselte a rózsaszín trikót, és a nagy esemény most eljön hozzájuk. Az emberek sokkal jobban megismerték a Girót, és a rajtot övező hatalmas felhajtás után még inkább meg fogják érteni, mekkora teljesítmény volt Attilától a tavalyi eredmény. A magyarok DNS-ébe van kódolva a győzelem iránti vágy, így a kerékpársportban is már csak ki kell hozni belőlük a legjobbat.”
Három nap, három futam Magyarországon
A 2022-es Olasz körverseny május 6-án, pénteken rajtol Budapestről egy 195 km-es Budapest–Visegrád-szakasszal, amely során Székesfehérváron, Csákváron, Zsámbékon, Esztergomon és Pilismaróton is áthalad a mezőny. Az eredetileg nyitó etapnak tervezett szombati, budapesti időfutam átköltözött a második napra: az egyik leglátványosabb útvonalnak ígérkezik a Hősök teréről startoló, az Andrássy útról a Váci út és az Alkotmány utca érintésével az Id. Antall József rakpartra lekanyarodó és a Margit hídon át a Bem rakparton keresztülhaladó, végül a Budai Várba megérkező egyenkénti indítású időmérő. A harmadik, egyben utolsó magyarországi nap Balaton-központú szakasszal búcsúztatja a Giro-karavánt az ország nyugati részére tervezve: a Kaposvár és Balatonfüred közötti hosszú, 201 km-es táv magába foglalja többek között Nagykanizsát, Hévízt, Keszthelyt, Badacsonyt és Tihanyt is.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
