Még mindig nem hordanak elegen bukósisakot

Hollandiában szinte egyáltalán nem viselnek védőfelszerelést a biciklizéshez, de a magyaroknál is csak addig tekernek sokan felelőtlenül, amíg nem buknak egy hatalmasat.

Általában addig állítja mindenki, hogy a biciklizéshez a bukósisak kényelmetlen, csúnya, túl meleg, egy szóval felesleges, amíg nem esik egy jókorát. Akkor aztán utólag a legjobb esetben is csupán annyit mondhat: megúsztam. Ugyanakkor biztosan felismeri, hogy a dizájnnál fontosabb a biztonság. Az okos ember egyébként más kárából tanul (a mondás szerint a buta meg a sajátjából sem…), tehát biztonságunk érdekében megelőzésképpen is beruházhatunk. Még úgy is, ha a kerékpárosoknak Magyarországon a bukósisak csak akkor kötelező felszerelés, ha lakott területen kívül több mint negyven kilométer per órával tekernek.

Az egyetlen ellenérv talán a sisakviselés kötelezővé tételével kapcsolatban, hogy az emberek kevesebbet használnák a kerékpárt, ha a rendelkezéssel azt sugallják, igencsak veszélyes sport.

Szóval vegyünk, mi pedig kapaszkodót nyújtunk, hogy milyet!

Az elsődleges szűrő szinte valamennyiünknél a küllem, vagyis, hogy tetsszen a színe, az alakja, második a forma, hogy illeszkedjen a fejünkre, kényelmes legyen, és csak ezek után következik a minőség kérdése, miközben a sorrend alighanem fordítva lenne ideális.

Manapság az utcai kerékpározásban is elengedhetetlen a védőfelszerelés

Egyrészt jó hír, hogy 1996 óta hivatalosan nem gyártható olyan bukósisak, amely nem ment át az Európai Unió tesztjén,

másrészt a szakértők így is jelentős különbségeket találnak a bukók között. Például az EU tesztjén csupán sík és járdaszegélyt idéző felületen vizsgálják a törési statisztikákat, félgömb alakúra nem, pedig fontos lenne. Az biztos, hogy minden valamirevaló sisaknak van valamilyen kódja (EN1078, EN1099, ANSI Z80), de vásárlás előtt – számba véve, hogy milyen stílusú bringások vagyunk: utcai, verseny, terep – érdemes alaposan végiggondolni a választást, már csak a pénztárcánk miatt is. Nagyban befolyásolja a minőséget, hogy a sisak különböző rétegei milyen anyagból készültek.

Egyértelmű, hogy a külső, keményebb váz alatt szükséges egy puhább réteg, amely elnyeli az ütés erejét, vagy legalább egy részét.

Ez általában az EPS, az expandálható polisztirol, de a csúcstermékekben olyan anyag található, amely az ütés hatására létrejött deformitás után visszaáll eredeti formájába (ez meg a Pro-tec SXP, illetve az EPP, az expandálható polipropilén). A legnagyobb gyártók – főleg versenyzőknek – mindenféle ötvözettel próbálják kifejleszteni a tökéletesen védő sisakot (van olyan, amely a forgóhatástól védené az agyat, hogy a fej védőmechanizmusát próbálja beépíteni a bukósisakba egy plusz mozgó réteggel), de ilyen egyelőre még nem létezik, ezért a biztonság legfőbb kulcsa a saját elővigyázatosságunk.

A dizájn nem feltétlenül feltétel a megfelelő sisak kiválasztásához

Csalóka hollandok

Ha Hollandia, akkor tulipán és bicikli! Esetünkben utóbbi az érdekes, és tény, hogy átlagemberként (értsd: nem hollandként) gyakorlatilag felfoghatatlan mennyiségű kerékpáros szeli a holland városok útjait. Gondolhatnánk, hogy a bicajt ennyire hétköznapian használó embereknek alapkellék a bukósisak…

„Hollandiában szinte senki sem hord sisakot, csak a versenyezők – jelentette ki Danick Snelder, a Ferencvárosban profiskodó holland kézilabdázó, aki maga is rengeteget jár biciklivel. – Nálunk a kerékpározásnak hatalmas kultúrája van, egyrészt sűrű bicikliút-hálózaton mehetünk, másrészt, mivel fő közlekedési eszköz, az autósok fokozottan figyelnek a bicajosokra.”

Az utolsó alapszabály, hogy a fejvédő sérülése esetén azonnal cserélni kell, mert csökken a hatékonysága, de ha egyszer sem éri ütés, használattól függően három-öt év elteltével érdemes újat venni, mert az időjárás, különösen a napsütés alaposan kikezdi az anyagot.

 

 

Ezek is érdekelhetnek

Hozzászólások

Kövess minket a Facebookon!

AJÁNLÓ

Friss

18 évesen 14 nyolcezres: a tinédzser szerint ideje, hogy elismerjék a serpákat
A magyar hegymászás legsűrűbb éve: a tragédiától a sikerig minden benne volt
Elsőként ment tíz óra alá a Vadlánon, pályacsúcs és aranyérem lett a jutalma
Minőség, súly, ár és kényelem: szempontok és felszerelés a magashegyi túrázáshoz
Házilag turmixolt gélt evett, és csak az akaraterővel akadtak kisebb gondjai

Videók

A tizenkettedik világrekordjáért vállalta, hogy emberi csúzli lesz
Kényelmes, de ijesztő: így alszanak a sziklamászók a semmi fölött
Hetvenévesen úgy futotta le a száz métert, hogy leesett a nézők álla

Hegymászás

Találtak egy bakancsot, megoldódhat a Mount Everest százéves rejtélye
Testvére tragédiája sokáig beárnyékolta a legendás Messner pályafutását
A szerencse nem más, mint utolsó tartalékaink mozgósítása – az Eiger krónikája

Receptsarok

Paleo citromtorta
Egyszerű zöldséges tészta
Zöldségleves húsgombóccal

Ausztria

Öt csodálatos túraútvonal, amelyek néhány óra alatt teljesíthetők
8 tipp az éjszakai baglyoknak
Tekerni, feltöltődni, jót enni! – így lesz teljes a nagy tókerülés
A magasság mámora: 14 lenyűgöző látnivaló a magyar határ mellett
Csodálatos panoráma Majomheggyel és sasreptetéssel

Fallabda

Jótékony célú nevezés fallabdában
Irány a fallabdapálya!
Fallabda: nem olcsó, cserébe élvezetes

Horgászat

Jimmy Carter: emlékezetes horgászatok
Nagy fogások: Beckham lazaca, Ibra csukája
Huszonhat tonna ponty a Balatonból
Kövess minket a legfrissebb sportos trendekért és inspirációkért a Facebookon is.