„Magyarországon az elsődleges problémát a szegényes terepviszonyok jelentik, az európai enduróversenyeken a cél gyakran magasabban fekszik, mint hazánk legmagasabb pontja, a Kékes-tető – mondta Tarr Tamás nemzetközi enduróversenyző, aki kerékpárpályákat is épít, elsősorban Ausztriában, Németországban, Svájcban és Szlovéniában. – Márpedig az endurószakágban a szintkülönbség leküzdése igenis számít, míg a downhillben Magyarországon egy két-három perces pályán legalább egy percen keresztül sík terepen kell tekerni az úgynevezett átkötő szakaszon.”
Külföldön egyre inkább elterjedt az aszfaltborítású pálya, amelynek kialakítása legalább annyi szakértelmet igényel, mint a természetes környezetben megépülő pályák. Rendszerint sík helyen épül, s szintén tereprendezéssel kezdődik, vagyis az elhordott földterület helyén épül meg a pálya alapja, amely egy 10 centiméteres, kőzúzalékkal vegyített réteg, a felső részre pedig egy ugyancsak 10 centiméteres, fagyálló aszfaltréteg kerül.
„A mesterséges, szilárd burkolatú pályák korábban inkább betonréteget kaptak, de négy-öt esztendeje már kizárólag aszfaltból készülnek, mert kiváló a kopásállósága, s külföldi cégek öt év garanciát vállalnak rá. Karbantartás szempontjából fontos, hogy nem gazosodik, az esztétikai szempontokat pedig utólag is figyelembe lehet venni, mint például a pálya szélének füvesítését. Az aszfaltburkolatú pályák előnye továbbá, hogy a karbantartás nem igényel szakértelmet.”
Magyarországon inkább a földes, természetes környezetben kialakított terepkerékpár-pályák gyakoriak, fenntartásuk azonban szakértelmet igényel.
„Szabadidősport keretében egyre többen használják, de rendszeresen inkább egyesületek veszik igénybe. Valójában a földréteg mellett murva is kerül a pályára, amely megakadályozza a tócsák és sárréteg kialakulását.”
Természetesen, mint a sport bármely szakágában, a terep-kerékpározásban is egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az utánpótlásra. De vajon a fiatalok is használhatják-e a felnőtteknek kialakított pályákat?
„Persze, előfordul, de manapság kifejezetten gyermekek részére használatos pályákra is kapunk megrendeléseket. Leginkább általános iskolák mellett épülnek, vagyis ugyancsak mesterséges domborzattal. Továbbá fontos tényező, hogy a méretek lényegesen kisebbek, olykor szándékosan is, hogy a felnőttek vagy kamaszok ne használhassák. Mondjuk, külföldön nem lenne probléma ebből, de Budapesten biztosan igénybe vennék a bringások a gyerekpályákat is, mert kevés az alternatíva.”
Magazinunkban részletesen bemutatjuk az eplényi, lillafüredi, csömöri pályát és a Hermina bringaparkot is.
Repkednek a milliók
Hazai viszonylatban mérve nem olcsó egy mesterséges burkolattal ellátott pálya megépítése. Az árak cégenként eltérőek ugyan, de nagyjából bruttó kétszáz euró egy négyzetméternyi terület, vagyis egy 50×20-as, ezer négyzetméter területű, átlagos méretű pálya kétszázezer euróból, hozzávetőlegesen hatvanhárommillió forintból épülhet meg. Persze egy egyszerű pályát úgy tizenöt-húszmillió forintért is megkaphatunk, de esetleg a két kanyar és három ugrató csökkenti az élvezeti értéket.
