Semmi különös nincs abban, hogy a világ első számú országúti kerékpáros körversenye, a Tour de France egy-egy szakaszát nem francia földön rendezik. Így lesz ez idén is, és már korábban is volt rá példa.
A mostani, 109. viadal mezőnye Koppenhágából rajtol, mégpedig a hagyományoknak megfelelően időfutammal, majd további két dániai etapon versenghet egymással. Az északi országban még sosem rendeztek TdF-futamot, ami önmagában is figyelemre méltó, ám sokak szerint más miatt lesz emlékezetes a verseny első három napja.
Tudniillik a rövid időfutamot követő második és harmadik napon két olyan sík szakaszon bizonyíthatnak a bringások, ahol mindig erős a szél. Ez különösen igaz a Roskilde és Nyborg közötti 199 kilométeres etapra, ráadásul hol szemből, hol oldalról fúj a szél.
Igen ám, csakhogy több, a hegymenetben eredményes bringásnak, így a legutóbbi két Tour de France győztesének, a szlovén Tadej Pogacarnak és a 2016-os Vuelta aranyérmesének, a kolumbiai Nairo Quintanának is hátránya származhat az erős és kiszámíthatatlan oldalszélből.
Tadej Pogacar/Fotó: AFP
„Nem is tudom, mire számítsak – mondta Pogacar. – Remélem, aznap engedelmeskedik a lábam, és nem szürkülök bele a mezőnybe. Lássuk, ki mit tud, és élvezzük ki a versenyt, amennyire csak lehet!”
A TdF nyomvonalának tervezője, a francia Thierry Gouvenou határozottan rámutatott, mekkora jelentősége lehet az erős szélnek a második szakasz utolsó kilométerein.
„Azon a részen sohasem csillapodik a szél. Hetvenöt százalékban szemből fúj, de néha hirtelen megváltozik az iránya, ami egyeseknek előnyt, másoknak hátrányt jelent.”
Mindezek ismeretében az esemény közeledtével egyre több elmélet lát napvilágot a verseny első három napjával kapcsolatban. Jóllehet, a nyitó nap mindössze 13 kilométeres időfutamát Koppenhága belvárosában rendezik, a folytatásban a bringások elhagyják a fővárost, majd a korábban említett második, szeles szakaszon folytatják, hogy aztán a kifejezetten a sprintereknek fekvő harmadik etappal zárják le a dániai kalandot.
A második szakasz legnagyobb kihívása a Zealandot és a Funen-szigetet összekötő mintegy 18 kilométer hosszú, hidakkal szabdalt rész lesz.
„A második szakaszon az év háromszáz napján fúj a szél. Alapesetben nyugati a széljárás, és a hídon áttekerve éppen nyugat felé halad majd a mezőny, így valószínű, hogy a versenyzőknek embert próbáló szembeszéllel kell megküzdeniük az utolsó húsz kilométeren. Ha pedig megváltozik a szélirány, és északról vagy délről fúj, mindenki megnézheti magát” – emlékeztetett Mads Pedersen, a Trek-Segafredo dán versenyzője.
Amit a 2022-es Tour de France-ról tudni érdemes
A két időfutamot és öt hegyi befutót magába foglaló 3328 kilométer hosszú verseny július 1-jén rajtol Koppenhágából, és három héttel később, július 24-én ér véget Párizsban. A négy országot átszelő tour során összesen 21 szakaszt kell teljesíteniük a résztvevőknek. Az első dániai etap a mindössze 13 kilométeres koppenhágai városi időfutamverseny, a második a 199 kilométer hosszú Roskilde és Nyborg közötti, míg a harmadik a 183 kilométeres Vejlét Sönderborggal összekötő futam.
Címlapfotó: AFP
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
