Ki tud úgy ollózni, mint Bale?

A Real Madrid éléről a minap váratlanul lemondó Zinédine Zidane vezetőedző a Real Madrid–Liverpool döntő 61. percében, 1–1-nél küldte pályára Gareth Bale-t, aki három perccel később csodálatos ollózós góllal szerzett ismét vezetést a spanyoloknak. Aki látta a gólt, nem felejti el. Bizonyára sokan álmodoznak arról, hogy legalább a strandon, a puha homokon elvetődve sikerül hasonló gólt szerezniük.

Vajon milyen izmokra és képességekre van szükség ahhoz, hogy így felugorva ennyire jól eltaláljuk a labdát?

„Bár a legtöbben az izomerőről és a robbanékonyságról beszélnek, ehhez a lövéshez sokkal nagyobb szükség volt a tökéletes koordinációs készségre – mondta a csupasport.hu-nak Gábris Csaba, aki Szombathelyen, a Haladás futballcsapatánál dolgozik erőnléti edzőként. – Különösebben nem volt erős a lövés, maga a mozdulatsor viszont szinte tökéletesre sikeredett. Nem az erejére volt szüksége, sokkal inkább arra, hogy pontosan felmérje, honnan és hova jön a labda, mikor kell felugrania és hogyan kell meglőnie. És persze szerencse is kellett, mert bármennyire is tökéletesen csinálunk mindent, ebből néha gól lesz, néha nem. Neki a legjobbkor jött össze.

Amiről talán kevesebb szó esik, hogy ilyenkor az esésre is nagyon figyelni kell. Sohasem az elrugaszkodás a gond, hanem a földet érés.

Minél nagyobb területen kell tompítani az esést, de Bale esetében a felvételek alapján ez is szinte tökéletes volt. Bár nem hinném, hogy ezt rendszeresen gyakorolja, biztos nem most csinált ilyet először, így az is sokat segíthetett neki, magabiztosabbá tehette, hogy tudta, el tudja végezni a mozdulatsort, és nem félt attól, hogy esetleg megsérül.”

Hasonlóan látja a helyzetet az egykori válogatott strandfutballista, Simonyi Gábor is. Ha valaki, ő tudja, hogyan kell a walesi csatár góljához hasonló látványos találatot szerezni, ugyanis azon kevés magyar játékosok közé tartozik, aki a nagypályán és a strandon is képes akrobatikus, szemet gyönyörködtető megmozdulásokra.

„Gyakorlás kérdése az ollózás, és valóban elsősorban a koordinációs készség számít, az erőre kevésbé van szükség – árulta el Simonyi Gábor. – A strandfociban egyébként sokkal gyakoribb az ilyen gól, mivel ott a szabályok kimondottan védik az ollózó játékost. Van, akinek ehhez van érzéke, és van, akinek évekbe telik, mire jól megy neki.

Ami a hobbijátékosokat illeti, a Balatonban vagy a homokban óvatosan lehet az ilyesmit gyakorolni, de a füvön senkinek nem ajánlom, hogy ezzel kísérletezzen, mert hamar elmehet a kedve az egésztől.

Hogy mást ne mondjak, korábban Magyarország talán legjobban ollózó strandfocistája is olyan rosszul esett rá gyakorlás közben a kezére, hogy a mentő vitte el. Úgyhogy az esésekre valóban nagyon figyelni kell, mert különben csúnya sérülés lehet a látványosnak szánt mozdulat vége.”

Arról nem is beszélve, hogy hiába tudjuk viszonylag jól elvégezni a mozdulatot, utána jön a következő lépcsőfok, vagyis hogy oda rúgjuk a labdát, ahova szeretnénk.

„Erre is rá kell érezni! A gyerekeket is úgy szoktuk tanítani, hogy leültetjük őket a földre, és először megmutatjuk, hogyan húzza az egyik lábát a másik után. Gyakorolni kell minél többet, és akkor előbb-utóbb sikerélményünk lesz.”

Az is tévedés egyébként, hogy hatalmas és erős combizmok kellenek ahhoz, hogy magasra ugorva ollózzunk a kapuba.

„A magasugróknak sincsenek óriási combizmaik, mégis ők ugranak a világon a legmagasabbra – folytatta Gábris Csaba. – Természetesen megvannak erre a speciális gyakorlataik, el sem hinné az ember, mekkora súlyokkal edzenek. Láttam már hatvan-hetven kilós embert százötven–száznyolcvan kilós súllyal guggolni, persze általában egy-két ismétlést végeznek csak. Ellenkező esetben ugyanis, ha kisebb súllyal több ismétlést csinálnának, azzal már inkább az izom térfogatát növelnék.”