Ha abból indulunk ki, hogy a szintidő több mint kétszerese annak, amely alatt Varga József teljesítette a Szénás Kört, már sejthetjük, hogy remek teljesítményről van szó; hát még ha hozzátesszük, hogy a hétvégén futott 2:18:43-as idő rekord a 31.1 kilométeres útvonalon.
„Korábban már teljesítettem a távot, de akkor kétszer eltévedtem, és úgy éreztem, legalább hét perc benne maradt a futásban, Kovács Ádám pedig hat perccel javította meg az időmet – kezdte érdeklődésünkre Varga József, aki végül 7:48 perccel döntötte meg a pályacsúcsot. – Néztem a részidőket, és az első pontnál két perccel voltam jobb, kicsit meg is ijedtem, hogy elfutottam magam, de szerencsére nem így történt. A második pontnál három perccel jártam előrébb a rekordnál, akkor már éreztem, hogy ebből jó futás lehet, aztán amikor láttam, hogy meglesz a csúcs, 2:20, majd 2:19 óra alatt akartam beérni. Mindig van bennem egy ilyen kis hülyeség, ezért sem kell csoportos edzés; mindig versenyzek, magammal, az órával vagy akár egy madárral.”
A 30 éve futó Varga József ráadásul nemcsak terepfutó, hiszen rendszeresen indul utcai és pályaversenyeken is, ahogyan ő fogalmazott, 1500 métertől kezdve a félmaratonin és a terepversenyeken át a 100 kilométeres futásig mindenhol örömmel áll rajthoz.
„Jó testem van, no meg makacs fejem – jegyezte meg, hozzátéve, hogy talán az utóbbira nagyobb szükség is van a sikeres futásokhoz. – Például minél rosszabb a talaj, annál jobban megyek, és amikor szakadó eső miatt bosszankodik mindenki, akkor én vigyorogva futok tovább.”
A széles futási skála kapcsán azért felvetődik, hogy vajon melyik is Varga József kedvenc távja vagy terepe, s mint kiderült, nemcsak mi, hanem edzője – pontosabban a szakember, akivel konzultál a tréningek kapcsán – is felvetette: mondja ki, melyik a kedvence. Ez azonban nem ilyen egyszerű. Vagy éppen nagyon is egyértelmű.
„Én versenyezni szeretek – hangsúlyozta Varga József. – A kedvenc talán az, amelyik a legjobban megy, a tíz-húsz kilométer közötti távok. Az utóbbi időben elkezdtem hosszabbakat is futni, ennek volt az egyik, úgymond, tesztje a Szénás Kör. Nagyon tetszik a rendszer, hogy akkor futhatok a pályán, amikor ráérek, mégis van verseny, ráadásul a nevezési díjjal az Euniors Ifjúsági Sportegyesületet lehet támogatni.”
Varga József feleségével az El Caminót is végigfutotta.
A már említett célok között most az ultrafutás áll előkelő helyen, mivel Varga József olyan kihívást keresett, amikor küzdeni kell, amikor nem elegendőek a jó testi adottságok. Így most az 54 kilométeres (2800 méternyi szintemelkedéssel nehezített) Mátrabérc Trail, illetve a Szentendre és környéki, 53.9 kilométeres (1640) Ultra-Trail Hungary a cél. A magyar terepfutó-válogatott tagjaként a skóciai Skyrunning-világbajnokságon is résztvevő Varga József korábban sem volt híján a nagy teljesítményeknek, ultrafutó feleségével például futva tették meg a legendás El Caminót.
„A feleségemé volt az ötlet. Éppen megműtötték a sarkamat, eltávolítottak belőle egy csontszilánkot, s másnap kérdezte, hogy nem futjuk-e le az El Caminót? Mit lehet erre mondani?! Fussuk – válaszoltam neki – mondta Varga József. – Én voltam a segítő, így rajtam kilenc, rajta csak két-három kilós hátizsák volt, s végül pihenőnap nélkül, huszonegy nap alatt tettük meg a kilencszáz kilométert; mindennap többet futottunk, mint a maratoni táv. Nagyon jó motiváció volt a futás, és érdekes, jöhetett bármilyen fájdalom, másnap újrakezdted, és el is múlt. Hihetetlen, mi mindenre képes az emberi szervezet, mekkora terhelést bír el, nagyon érdekes tapasztalat volt.”
