Olimpiai bajnok, Ironman-világbajnok és szombat óta Ironman 70.3 világbajnok is – csak azért nem nevezhetjük a triatlon koronázatlan, illetve részben koronázott királyának Kristian Blummenfeltet, mert van egy honfitársa, a szintén norvég Gustav Iden, aki a hosszabb távokon felveszi vele a versenyt.
Blummenfelt történelmet írt azzal, hogy egy éven belül előbb megnyerte a tokiói olimpiát, majd idén májusban élete második Ironman-versenyén a világbajnokságot is.
Arról nem beszélve, hogy a kenyai maratoni futó, Eliud Kipchoge 2019-es bécsi kísérletéhez hasonlóan, amikor „mesterséges” körülmények között két órán belül futotta a klasszikus távot, Blummenfelt júniusban hét órán belül teljesítette az Ironmant: 6:44:25-ös időeredményt ért el. Természetesen ez sem számít hivatalos rekordnak, azt viszont bizonyítja, hogy elképesztő energiák lakoznak Blummenfeltben, aki egyértelműen a futására alapozhatja sikereit (a bringán is remekül elboldogul persze) – úgy zakatol, rója a kilométereket, akár egy lokomotív, noha az alkata nem kifejezetten a markáns távokra van kitalálva, hiszen a 28 éves északi meglehetősen zömök, 176 centis magasságához körülbelül 75 kilogramm társul.
A koronavírus-járvány miatt idén két Ironman-vb-t is rendeztek (az első a tavalyit pótolta), októberben volt a második, amelyet Iden nyert meg, ott Blummenfelt „csak” a dobogó harmadik fokára állhatott fel. Aztán Kailuna-Konából visszatértek a versenyzők St. George-ba, a világ egyik legnehezebb pályájára, ami, úgy tűnik, Blummenfelt felségterülete, hiszen idei első vb-címe után a másodikat is ott nyerte meg. Emlékeztetőül: a 70.3-as táv 1.9 kilométer úszásból, 90 kilométer kerékpározásból, valamint 21.1 kilométer futásból áll.
Amikor Blummenfelt mosolya nem őszinte: három hete a vb-n csak harmadik lett, győzött Gustav Iden (középen), és a francia Sam Laidlow (balra) volt a második
A biciklizés, vagyis a második szám után Blummenfelt második volt, a másik topfavorit, bergeni edzőtársa, a címvédő Iden viszont csak hetedik, s majdnem ötperces hátrányt szedett össze addigra. Ilyen kiindulási helyzetben a futás előtt saját maga ellensége, aki nem Blummenfeltre fogad, ehhez képest némi meglepetésként hatott, hogy a hozzá képest félperces hátrányból induló amerikai Ben Kanute befogta.
Iden útközben feladta, a győztes kiléte az utolsó öt kilométer megkezdése tájékán vált világossá, a lejtmenetben Blummenfelt robbantott, és végül 49 másodperces előnnyel nyert – nem is lehet kétséges, hogy a sportág halhatatlanjai között a helye.
Blummenfelt a viadal után elmondta, jövő héten Bermudán indul world series versenyen, amelyen semmiféle elvárást sem támaszt magával szemben – ugyanez nem igaz a november végi abu-dzabi eseményre, merthogy a triatlonisták bajnoki sorozatának döntőjét mindenképpen meg akarja nyerni. És bizony Konába is visszamenne, hogy ismét ő legyen az Ironman-világbajnok, mert három hete nem tudja kiverni a fejéből, hogy csak harmadik lett ott. Hiába, a legnagyobbak maximalizmusa nem ismer határokat.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
