Hogyan tud egy vízilabdázó Ironman-távot teljesíteni?
„Az iskolában, ahol egy kollégámmal tanítottam, elhatároztuk, hogy próbára tesszük magunkat. Először a féltávot teljesítettünk, majd megbeszéltük, hogy a teljesre is képesek lennénk. Az úszás adta magát, a biciklit mindig is szerettem, és a futással sem volt gondom” – tudtuk meg Ábel Zoltántól, a korábbi ob I-es pólóstól, aki az UVSE utánpótlásedzőjeként dolgozik. És immár háromszoros Ironmannek mondhatja magát – mindháromszor Nagyatádon teljesítette a nagy kihívást jelentő erőpróbát.
„Az idén a biciklipálya hosszabb volt, ezáltal nehezebb is, de most többet tudtam készülni. Ami minden évben nehézség, hogy a testalkatomnak nem kedvez a futás, nem könnyű a kilencvenhat kilómat végigvonszolni a pályán – folytatta Ábel Zoltán. – Az előző két teljesítés során gyűjtöttem már tapasztalatokat, a frissítés az, amiben folyamatosan fejlődik az ember: nagyon fontos, majdhogynem ez határozza meg az egész versenyt. Ne edd, ne idd túl magad, viszont pótolni kell mindent, amit útközben elveszít a szervezet. Ha sokat eszel, illetve iszol, akkor hasmenésed lesz, ha keveset, akkor pedig begörcsölsz, meg kell találni az arany középutat. Ezúttal nagyon jól sikerült, végig kifogástalanul működött a gyomrom.”
Ábel Zoltán – akinek a párja az Európa-bajnok pólós Antal Dóra – elmondta, a vízilabdás múltnak hála az úszás abszolút nem volt megerőltető, hetedikként jött ki a vízből, s úgy teljesített 55 percet, hogy nem fáradt el. Kérdésünkre hozzátette, a vízilabda természetesen ad egy alap-állóképességet, ráadásul, amikor fiatal volt, a futás, illetve a konditermi munka sem maradt el, van tehát mire építenie.
„Ami az úszás utáni részt illeti, a kerékpár hosszabb, ott sokat lehet nyerni, ha jól megy az ember. A futás sem lenne nehéz, de a hatalmas meleg nagy kihívást jelent. Azt vettem észre, hogy nemcsak nálam, hanem más, nagyobb testű versenyzőknél is nehezen megy a futás a hőségben, ez igazából a kisebbeknek kedvez – folytatta Ábel Zoltán, aki évről évre javuló eredménnyel teljesíti az Ironman-távot: 13:22, majd 13:04 után ezúttal 12:12 óra alatt ért célba. – A titkos vágyam az volt, hogy tizenegyessel kezdődjön az időm. Ha jobban sikerül a futás, sikerülhetett is volna, de nem panaszkodom, abszolút vállalható ez az idő is.”
A további terveket illetően Ábel Zoltán egyrészt a 12 órán belüli versenyt említette, másrészt elmondta, a váltóval is kacérkodik. Szívesen kipróbálná egyszer csapatban is magát, hiszen az egymásért való küzdelem is nagy pluszt tud hozzátenni a versenyhez, a teljesítményhez.
„Az is nagyon jó, amikor összejövünk nyolcan-tízen, tekerünk nyolcvan kilométert, beszélgetünk, a végén megállunk sütizni” – jegyezte meg az immár háromszoros teljesítő.
A férfiaknál Badar Gergő, a hölgyeknél Brown Viktória nyerte meg a hosszútávú magyar bajnokságot Nagyatádon.
