Sarah Reinertsen hétéves volt, amikor döntenie kellett saját sorsáról: vagy folyamatos műtétekkel megpróbálják meghosszabbítani a lábát, vagy élete végéig rövidebb lesz az egyik lába, vagy amputálják. A születési rendellenesség hamar éretté tette az amerikai kislányt, így gyorsan rávágta a választ a kérdésre: amputáció. Ma ugyan azt mondja, könnyen hozta meg a kényszerű döntést a jövőjéről, mégis – teljesen érhetően – nehezen találta meg a helyét a műtétet követően. Tizenegy éves volt, amikor édesapja elvitte egy futóversenyre, hátha ott kap inspirációt. A papa módszere bevált, Sarah meglátta a szintén amputált végtaggal futó Paddy Rossbachot, s ennek az élménynek köszönhetően kezdett el futni ő is.
Ugyan az iskolai focicsapatban az edző nem engedte a többiekkel játszani, de ez már kevés volt ahhoz, hogy kedvét szegje bármi is – sőt, még eltökéltebb lett. Ettől kezdve a futásnak élt. Folyamatosan növelte a távokat, eljutott egészen a maratoniig.
A következő nagy találkozás alanya megint egy sorstárs volt: Jim MacLaren, akivel éppen egy lábprotézisekkel foglalkozó cégnél találkozott. Jim beszélt neki először az Ironmanről.
„Attól kezdve minden erőmmel az Ironmanre készültem” – mondta, ami óriási kihívás, hiszen a 3.8 kilométer úszás, 180 kilométer kerékpározás és 42 kilométeres futás teljesítése nem csak Sarah „fogyatékosságával” elképesztő teljesítmény.
Huszonkilenc esztendősen, 2004-ben próbálta meg először – nem sikerült neki. 2005-ben a sok balszerencse – többek között egy medúzacsípés az arcán – ellenére is célba ért, bőven a szintidőn belül, 15:05 órás idővel.
Aztán egy tévéműsornak köszönhetően megismerte a férjét, pedig csak futópartnert keresett. A lábprotézisekkel foglalkozó cégnél dolgozó Brooke Raaschsal 2010-ben házasodtak össze. Újra egy futós korszak következett, Sarah hét nap alatt hét kontinensen hét félmaratonit futott, majd az idén újra az Ironman felé vette az irányt a munkájában is sokrétű hölgy.
Sarah néha gyerekkori „önmagával” is találkozik
Mert nem elég, hogy Brooke a munkahelyén is dolgozik és a Nike-nál is vállal szerepet, de még fiatal sorstársakat is mentorál. Az újabb Ironman-ötletnek Brooke nem örült, mondván, Sarahnak nem tesz jót ez a nagy igénybevétel, de amikor a sorsoláson a párja megnyerte az indulási jogot az Ironman-világbajnokságra, már természetesen mindenben támogatta.
És Sarah Reinertsen végül – egy újabb medúzacsípést begyűjtve, a protézistől véresre sebezve – álmai idejével, 14:41 perccel „behúzta” az Ironman-világbajnokságot Hawaiin.
