Elképesztő teljesítmény: harmincnyolc kilométer úszás, ezernyolcszáz kilométer kerékpározás és négyszázhuszonkét kilométer futás a híres Swissultrán – ezzel tízszeres Ironman lett. De menjünk egy kicsit vissza az időben: mióta triatlonozik?
Kétezertizenkilencben kezdtem el triatlonozni – mondta a Csupasportnak Győry Béla, aki 336:06:07-es idővel lett tízszeres Ironman a Swissultra keretében. – Fiatalon tíz éven keresztül vízilabdáztam, majd jött egy tízéves szünet, amikor nem sportoltam. 2018-ban aztán ismét elkezdtem mozogni, a következő év augusztusában Nagyatádon teljesítettem életem első Ironmanjét. Jól sikerült, akkor elgondolkoztam, hogy ebben több is lehet.
Szerettem volna 2020-ban tripla Ironmant teljesíteni, de a koronavírus-járvány miatt elhalasztották a versenyt. Így 2021-ben Franciaországban teljesítettem életem első tripla Ironmanjét, majd két hónapra rá augusztusban megcsináltam a duplát is.
Tavaly szintén Franciaországban megcsináltam egy ötszörös Ironmant, ezután neveztem be a Swissultrára, a tízszeresre. A verseny előtt felkészülés gyanánt még egy dupla Ironmant teljesítettem júniusban Franciaországban.
A Swissultra híres verseny, nagy vágya volt, hogy egyszer részt vegyen rajta?
Egyértelműen. Az első nagy Ironman teljesítése után az volt a célom, hogy egyszer eljussak a Swissultrára. Ötéves álom volt, szerencsére most meg is valósult.
Milyen célokkal vágott neki?
Az elsődleges célom az volt, hogy sérülésmentesen teljesítsem a versenyt, a helyezés sokadlagos szempont volt. Olyan hosszú megméretés, hogy itt nem lehet papírformáról beszélni, sok minden történik két hét alatt. Lehet sok mindennel kalkulálni, de könnyen felborulhat a terv. Így is lett, improvizálni kellett.
Mi volt a legnehezebb?
Ez eléggé összetett. Elsősorban az időjárási körülményekkel kellett megküzdeni, általában ezek nem szoktak ideálisak lenni két héten keresztül – most sem voltak azok. A harmincnyolc kilométer úszás tizennyolc óra alatt lett meg, nehézséget okozott, hogy éjjel egy órakor hatalmas vihar és villámlás miatt félbe kellett szakítani. Nagyon hideg lett, ami kisebb nehézséget okozott. Ezt követően három napig folyamatosan esett, az ezernyolcszáz kilométer kerékpározásból ezerhatszázat zuhogó esőben tekertünk le. Mentálisan eléggé megviselt, a levegő pedig tovább hűlt. Még tíz fok sem volt, a hegycsúcsok pedig havasak lettek. A mentális fáradtságtól fizikailag is elfáradtam, és még csak a hatodik napon voltunk.
A bringázás után feltörte az ülés a fenekemet, ezzel is külön kellett foglalkozni, ráadásul ilyenkor előjönnek apróbb sérülések is, amelyeket kezelni kell. Nehéz volt, hogy futás közben tizennyolc vízhólyag nőtt a talpamon, kétszáz kilométer után eléggé bedagadtak a lábaim, ám menni kellett előre, ugyanis még több mint kétszáz hátra volt…
Hogyan alakult külön-külön az úszás, a kerékpározás és a futás?
Az úszást tizenhárom óra alatt szerettem volna teljesíteni, de az időjárási körülmények miatt nem úgy ment, ahogy elterveztem. A formám sem volt jó, így tizennyolc óra alatt tudtam le. Ami a kerékpározást illeti, naponta kétszázhetven-háromszáz kilométert tekertem, összesen százötvenöt óra körül alakult a vége. Jobb lett volna hamarabb befejezni, de a sok eső miatt nem tudtam gyorsabban tekerni. Esőben és hidegben, fáradtan eléggé nehéz volt bringázni. Ráadásul figyelnem kellett, nem fázhattam meg, ugyanis ha belázasodom, nem tudom folytatni a versenyt. A futásban volt már séta is, végül százötvennyolc óra alatt teljesítettem. A vízhólyagok nagyon hátráltattak, több cipőt is elhasználtam, volt, amelyiknek ki kellett vágni az elejét. Naponta körülbelül hatvanöt kilométert tettem meg.
A pihenés és a frissítés miképp alakult?
Naponta tizennyolc-húsz órát mozogtam, azaz négy-hat órát pihentem. Egy idő után már elég nehéz volt a pihenés után rávenni magam, hogy ismét ráüljek a biciklire vagy arra, hogy futócipőt húzzak. Ám ha esett, ha fújt menni kellett tovább. Figyelni kellett a regenerációra, a keringésre és a frissítésre is. Sokat ittam, és természetesen szilárd ételeket is vittem be. Kéthetes versenyen nem lehet csak gélekkel frissíteni, muszáj normális ételeket enni. Rengeteget segítettek a Hammer termékei, köztük a Perpetuem, amely folyékony szénhidrát, illetve a mikro- és ásványi anyagok, meg persze a vitaminok is. A reggeli, ebéd és vacsora rendesen megvolt, a bringán vagy séta közben pedig lehetett hideget fogyasztani. Ettem szendvicset, gyümölcsöt, salátát, szalámit, tojást, szalonnát, csirkét, rizst, krumplit és egy kis desszertet is.
A Swissultra teljesítése után milyen céljai vannak?
Korai még erről beszélni, kell egy kis idő, hogy leülepedjen bennem a verseny. Egyáltalán nem zárkózom el a hússzoros Ironmantől sem. Van egy RaceAcrossAmerica nevű verseny az Egyesült Államokban, amelyen négyezer-nyolcszáz kilométert kell biciklizni, és a nyugati parttól a keletiig kell menni. És ott van az Arch 2 Arc London–Párizs útvonal, amelyen Londonból le kell futni Doverig, majd Dovertől a csatornát át kell úszni, és Calais-től el kell biciklizni Párizsig. Ezek a versenyek tetszenek, ki tudja, lehet, egyszer teljesítem őket…
