Tour de France-nyi táv, előtte 76 kilométer úszás, utána 20 maratoni. Leegyszerűsítve ez volt a feladat az október 5-én rajtoló mexikói DecaUltraTri-viadalon, amelyen – másként megközelítve – 20 Ironmant kellett teljesíteniük a versenyzőknek, köztük a végül második helyen végző Szőnyi Ferencnek.
Már az úszás sem volt egyszerű, főleg a víz magas klórtartalma és fertőzöttsége miatt. Súlyos gyomorproblémákkal küzdött a magyar versenyző, aki a tizennégy tagú mezőnyben a kilencedik helyen zárta az első számot.
A nehézségek azonban nem vetették vissza (noha többen is feladták a verseny), s 57 órányi úszás után vágott neki a bringázásnak.
A Facebook-oldalán olvasható beszámoló szerint a négy napig tartó hasmenés ellenére is hatalmas lendülettel gyűrte a kilométereket, s újabb négy nappal később, 1800 kilométer kerékpározás után már a második helyen állt. Finoman szólva is érdekes körülmények között kellett tekerni: a bringázásnak otthont adó park ugyanis közpark, amely hétvégén megtelt helyi családokkal, s aki nem akarta őket kerülgetni, az egy egy kilométeres, építkezésen kialakított pályán róhatta a köröket. Szőnyi Ferenc éjszakánként is tekert, s bő egy héttel az úszás befejezése után jöhetett a futás!
A futás kezdetére Szőnyi már hét kilót veszített a súlyából, hogy aztán a futás során a napokig tartó heves esőzések tovább nehezítsék az erőpróbát.
„Hétfőn egy kicsit jobb idő volt, mint az elmúlt napokban, ezt kihasználva egész nap futottam; csak éjjel esett, ezért éjszaka volt egy hosszú pihenő. Napi száz kilométer a cél, ezt befolyásolhatja az időjárás és a közérzetem. Nem szeretek esőben futni – olvashattuk a facebookos versenynaplóban, szerdára pedig már megvolt a félezer kilométer. – Nehéz este volt, kora délután orkán erejű szél érkezett, nehéz volt szemben futni vele. Nagyon elfáradtam. Amióta itt vagyunk, ilyen hideg éjszaka még nem volt, mint a legutóbbi. A sátorban meg nincs fűtés. Hajnal háromkor inkább kimentem futni, hogy ne fázzak, és hogy fogyjanak azok a fránya kilométerek.”
Csütörtökre aztán – közel a tizenötödik maratonihoz – eldőlt, hogy Szőnyi Ferenc nem nyerheti meg a viadalt, mert a francia Christian Mauduit célba ért, neki pedig még jó kétszáz kilométere volt hátra, viszont 180 kilométerrel vezetett a harmadik helyezett előtt.
„Pénteken jó idő volt, ezért annyit futottam, amennyit bírtam. Nagyon fáradt vagyok, és fájnak a térdeim. Próbáljuk legalább szinten tartani mindenféle kenceficével, masszírozással, pihenéssel. Még 105 kör teljesítése van hátra, de már visszaszámlálunk” – írta Szőnyi Ferenc.
A visszaszámlálás végül magyar idő szerint vasárnap hajnali fél négykor ért véget, amikor Szőnyi Ferenc befutott a célba.
„Megérkeztünk, úgy érzem, jaj, Istenem, hú de kemény volt – mondta a befutó pillanatában Szőnyi Ferenc. – Megcsináltam! Második helyen teljesítettem a hússzoros Ironman távját! Én vagyok az egyetlen ember a világon, aki két alkalommal is teljesítette ezt az eszelős double deca Ironmant. Október 5-én álltam rajthoz Mexikóban, a verseny szintideje 28 nap, én 523 óra alatt teljesítettem a távot! Igen, három hétig éjjel-nappal versenyeztem! Napi két-három órákat aludtam, és csak nyomtam, nyomtam és nyomtam kilométereket! Még dolgozik egy darabig az emberben az adrenalin, néhány napig még álmomban is futok majd, az biztos. De ez az úszómedence rémálmaimban se jöjjön elő újra. Nagy menet volt! Most megyek, pótolok néhány ezer kalóriát.”
