Kutyatulajdonosként problémát okozhat, hogy mit csináljunk házi kedvencünkkel, amíg túrázni megyünk. A megoldás kézenfekvőnek tűnik, vigyük magunkkal. A „Hogyan?” és a „Milyen buktatói vannak?” kérdések miatt azonban nem árt előzetesen tájékozódni!
ELŐKÉSZÜLETEK
Először is szögezzük le, túlzottan fiatal kutyák nem valók az erdőbe. Csontozatuk és immunrendszerük nem elég fejlett, és a viselkedésük is kiszámíthatatlan lehet. Legalább egyéves korig érdemes várni a közös túrával, de ha pontos ismereteket szeretnénk kapni kutyánkról, kérjük ki állatorvos tanácsát. Szintén mondjuk el neki, milyen terepen tervezünk túrázni, attól függően ugyanis különböző oltásokra is szüksége lehet.
Tájékozódjunk a túrázásra kiválasztott terület szabályozásáról. Elképzelhető, hogy kutyával tilos az erdőben sétálni. Ha nincs tiltva, a magyar jogszabályok miatt feltétlen legyen nálunk póráz, ennek hiányában az elkóboroló, gazdátlannak vélt kutyát egy vadász akár le is lőheti.
Fontos, hogy a kutyánk hallgasson ránk. Akkor is képes legyen nyugodt maradni, ha másik kutyával találkozik, nagyobb csoportokat, kisgyereket, esetleg járműveket lát. Pórázon tartani, nem elég, szóban is képesnek kell lennünk fegyelmezni.
Mindig legyen nálunk elég szatyor vagy tasak, amelybe a kutya ürülékét beleszedjük. Szoktassuk hozzá kutyánkat a túrázáshoz. Elsőnek bőven elég, ha egy órára mozdulunk ki a természetbe, és fokozatosan érjük el azt a szintet, amennyit a közös túrára szánunk.
FELSZERELÉS
Talán ezzel lehet a legjobban megkülönböztetni a valódi túrát a közös sétától.
Ha nagyobb utakat tervezünk, hozzá kell szoktatnunk kutyánkat, hogy hátizsákot viseljen. Nem kell belőle málhás szamarat csinálni, kaphatóak kifejezetten kutyák számára készült szettek.
Általános szabály, hogy a hátizsák súlya ne legyen több a kutya testtömegének negyedénél, hevederekkel igyekezzünk minél jobban rögzíteni rá, de ne húzzuk túl szorosra, hogy lélegezhessen.
A kutya hátizsákjába pakolhatunk mindent, amire szüksége lehet. Elsősegélydoboz, itatótál, tappancsvédők, törülköző, kabát, frissítő kutyagallér. Utóbbiban hűtőzselé található, amely segít fokozatosan levinni kedvencünk testhőmérsékletét.
Mindig legyen nálunk elég víz a kutyának is. Ha teljes napot veszünk alapul, egy tízkilós kutya megközelítőleg egy liter vizet iszik meg, ez jó alapot adhat a becslésekre. Az ételt tekintve a szokott adag legalább másfélszerese legyen nálunk.
TÚRÁZÁS KÖZBEN
Kutyánk után mindig takarítsuk el az ürüléket, illetve ne hagyjuk, hogy források, patakok közvetlen közelében vizeljen.
Figyeljünk rá, mennyire fáradt. Ha nagyon liheg, lassítsunk a tempón vagy álljunk meg sűrűbben. Ha biceg, szintén ne erőltessük a túrát.
A póráz nemcsak kötelező kellék, de megvédi kutyánkat, hogy az erdőben baj érje. Segítségével elérhetjük, hogy ne egyen meg mindent, amit talál, és ne menjen olyan helyre, ami veszélyes lehet.
Ha olyan forrást találunk, amelynek tisztaságában nem vagyunk biztosak, ne engedjük, hogy igyon belőle. A kutyák ugyanolyan érzékenyek a fertőzésekre, mint az emberek, ezért csak fertőtlenített vizet adjunk neki.
Egy nap akár többször is vizsgáljuk át a bundáját a kullancsok miatt. A Lyme-kór sok kutyára nem hat, de a biztonság kedvéért ne vegyük félvállról ezt a veszélyforrást se.