Sziva Zoltánnal, a Börzsönyi Hiúzok vezetőjével beszélgettünk arról, hogyan zajlik a program az erdők és hegyek között.
„Még 2011-ben hoztuk létre a vállalkozásunkat – mesélt a kezdetekről. – Először egy patinás hotel kívánságának tettünk eleget, amikor is egy nyugdíjas házaspár jelentkezett a túránkra. Eleinte csak túravezetésről volt szó kisebb létszámú csoportokkal, aztán idővel egyre népszerűbbek lett az alkalmak. Pillanatok alatt híre ment az Ipoly mentén és a Dunakanyar környékén. Akkoriban hiánypótlónak számított, nem volt, aki ezzel foglalkozott volna.”
Sziva Zoltán
Gazdag az irodalma, hogy mitől csapatépítő egy program, hogyan hozza össze az embereket, a számos megjelent tanulmány részletesen elemzi a lélektani hátterét. Egy nagy cégnél általában csak monitor mögött ülve, értekezleteken, öltönyben-nyakkendőben vagy kosztümben feszengve látják egymást a kollégák.
„Elfelejtettünk játszani – magyarázta Sziva Zoltán – Vissza kell térnünk gyerekkorunk önfeledt játékaihoz. Elfelejtettünk a természetben élni, létezni. Városokban élünk, a kocsiból ki sem szállunk, az internet és az okostelefon nélkülözhetetlen az életünkben. Ezeket félre kell rakni, ki kell menni a szabadba, mint fiatalkorunkban.
Játsszunk önfeledten, pattogjon a labda, szálljon a hulahoppkarika, nevessünk, kacagjunk, és felejtsük el a grafikonok világát, az internetet, a neonfényt, a kimutatásokat, a főnököket!”
A közös túra összehozza a csapatot, legyen szó akár könnyebb, akár nehezebb terepről
Sziva Zoltán elmondta, mielőtt belevág egy csapatépítő tréningbe vagy vezetett túrába, sokszor hetekig, néha hónapokig folyamatosan kommunikál a cégvezetőkkel, hogy minél jobban fel tudja építeni a programot.
„Amikor kijönnek a helyszínre, már pontosan tudom, hány fős a csoport, abból mennyi a hölgy és a férfi, mennyi az idősebb és a fiatalabb, mennyi a sportosabb vagy a kevésbé mozgékony. Ehhez állítom össze előzetesen a játékokat vagy a túra nehézségi fokát.”
Egy csapatépítő program tréfás ügyességi játékokból áll. Sziva Zoltán hangsúlyozta, nagyon figyelnek rá, hogy ne legyen megalázó, ne kelljen kúszni-mászni. Továbbá hogy ne legyenek elcsépelt, unalmas, „lagzis” játékok, amit már mindenki ismer.
„Elkezdjük a legegyszerűbb játékoktól, és lépésről lépésre egyre nehezebb feladatok következnek, mindegyik megköveteli a minimális mozgást, és mindegyiknél kell gondolkodni.
Az öltönyös úriemberek vagy a kifestett körmű titkárnők magas sarkú cipőben, akik eleinte azt sem tudják, hogyan álljanak oda a rajtvonalhoz, a végén már kacagva ugrálnak örömükben. Vannak olyanok is, akik nem kifejezetten játszani szeretnének, hanem inkább túrázni vagy a kettőt kombinálni. A vezetett túrára azok a cégek neveznek be, amelyek kimondottan a kollégák fejét szeretnék kiszellőztetni egy patak mentén, hegycsúcson vagy réten, miközben én bemutatom a növény- és állatvilágot, valamint az egyéb látnivalókat. Úton visszafelé rendszeresen észreveszem, hogy elkezdenek beszélgetni egymással. Sokszor szövődnek barátságok, és a munkahelyi problémák is kisimulhatnak.”
Börzsönyi Hiúzok – honnan jött a név?
„Szerettem volna egy frappáns nevet találni – mondta Sziva Zoltán. – Az ötletet kedvenc csapatsportomból, a jégkorongból merítettem, a sportágban kedvenc állatfigurákat raknak a csapat vagy a település neve mögé. A Börzsöny adva volt, mert itt élünk és dolgozunk, a hiúzok pedig onnan jött, hogy jelen pillanatban egyetlen hiúz él a Börzsönyben, ami egyfajta érdekesség. Ezt a kettőt raktam össze, így lettünk Börzsönyi Hiúzok.”
A céges csapatépítések mellett erdei iskolás programokat is szerveznek gyerekeknek, mind az általános iskolás, mind a gimnazista korosztálynak, akik vagy a környéken szállnak meg, vagy egynapos túrára utaznak el a Dunakanyarba. A gyerekek esetében is fontos, hogy kiszakadjanak a városi környezetükből, a számítógépek és tabletek világából, és ne csupán a tankönyvekből ismerjék meg hazánk földrajzát és élővilágát.
„Minden csoportnak olyan programot állítok össze, amelyhez nem kell wifi vagy okostelefon, hanem visszatérek velük a régi dolgokhoz, papíron jegyzetelünk, iránytűt és térképet használunk.”
Magyarországon is bőven találni varázslatos tájakat, a 685 méter magas Holló-kőről pazar kilátás nyílik a környékre
A Börzsönyi Hiúzok több panzióval és szállodával áll kapcsolatban, mindenhol mások a lehetőségek. Van olyan szálláshely, amely az erdő közepén helyezkedik el, ahonnan öt-hat kilométerre található a legközelebbi település, és nincs internet. Ott más játékokat lehet játszani, mint egy olyan panzióban, amely a faluközpontban található. De nemcsak a Börzsöny ad helyszínt a közös programoknak, hanem időnként meghívják őket távolabb is, a Mátrába vagy a Cserhátba. Sőt a Magas-Tátrába vagy a Felvidékre is szoktak kivinni baráti társaságokat túrázni. Sok a visszatérő vendég, akik évről évre részt vesznek a csapatépítő játékokon és túrákon.
„Nekem nem a lájkok számítanak, nincs is közösségi médiaoldalam. Az az igazi elismerés, amikor visszatérnek hozzánk a csoportok, akár céges, akár gyerekcsoportok, amelyek egyre nagyobb számban keresnek meg bennünket. Ez a legfontosabb visszajelzés.”
Börzsönyi kedvencek
Sziva Zoltánt arra kértük, mondja el, melyek a neki legszimpatikusabb börzsönyi látnivalók.
– A Holló-kő nevű csúcs, ahonnan rácsodálkozhatunk az egykori vulkán maradványára.
– A Hegyes-tetőn található Julianus-kilátó, ahonnan a Börzsöny és a Visegrádi-hegység mellett a Dunakanyar patkójában is gyönyörködhetünk.
– Népszerű helyek a Nagy-Sas-hegy és a Sós-hegy – ezeket a csúcsokat viszonylag rövid túrával érhetjük el, kis túlzással a fél országot be lehet látni róluk.
– A Királyrét–Csóványos útvonal is sok látnivalót rejteget, köztük a Foltán-keresztet, amelynek izgalmas történetét hosszas kutatómunkával tártam fel.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
