Budapesten nehéz olyan tíz kilométer alatti körtúrát találni, amely kisgyerekkel is könnyen teljesíthető, látványos, és tömegtől sem kell tartani. A jó idő közeledtével legtöbben a Normafát és környékét keresik fel, de ha hajlandóak vagyunk lemondani a rétesről, a Budai-hegység más pontjait is érdemes felkeresni:
körtúránk kezdő- és végpontjának például választhatjuk az Apáthy-sziklát.
A helyszín tömegközlekedéssel (11-es busz, Nagybányai út megálló vagy 56, 56A, 59 B, 61-es villamos, Nagyhíd megálló) is megközelíthető, de autóval jobban járunk. A Nagybányai úton a szikla közvetlen közelében parkolhatunk, de eggyel lejjebb, a Csalán utcában is megállhatunk, ekkor a zöld sávot követve kell felmennünk a Nagybányai lépcsősoron a pihenőpadig. Az Apáthy-sziklához vezető útvonalat nem lehet eltéveszteni, a terepen ugyanakkor esős időben érdemes óvatosan járni, könnyen megcsúszhatunk. Szerencsére a veszélyesebb helyeken a biztonságot korlátok segítik.
A fényképezőgépet továbbindulva se tegyük a hátizsákunk mélyére, merthogy balra a kilátást csodálhatjuk, jobbra érdekes sziklaképződményeket láthatunk, többek között a Kőkaput. A zöld sávot egészen a műút keresztezéséig kövessük, azon átkelve pedig forduljunk balra, és térjünk át a zöld körre.
Nem kell sokat gyalogolni, hogy a hangulatos Macis játszótérhez érjünk, kisgyerekekkel érdemes betérni ide. Hangulatos játékok mellett medvék, méhecskék, bogarak fából faragott mása vár minket, a kötélhintaágyba felnőttek is beledőlhetnek szusszanni kicsit, a gyerekek kedvence pedig jó eséllyel a vastag kötelek által tartott gumiabroncshinta lesz.
Ha sikerül elszabadulni a játszótérről, a kapun kilépve forduljunk jobbra, és a parkolón át a piros kör jelzést kövessük, amíg az be nem csatlakozik éles jobb kanyarral a kék sávba. Az erdei út széles, könnyen járható, és ahogy a tavasz közeledtével a fák zöldbe borulnak, kellően árnyas is lesz. A gyerekeket érdemes lélekben felkészíteni, hogy az Árpád-kilátóért az eddiginél kicsit többet kell sétálni, szerencsére az útvonalon itt-ott találhatóak padok, ahol megpihenhetünk.
Jó állomáshely lehet erre a célra az Oroszlán-szikla, amelynek formája régen jobban hasonlított a nemes állatra, de a második világháború alatt megsérült. Persze kis képzelőerővel még most is könnyedén bele lehet látni az állatok királyát.
A sziklától továbbindulva továbbra is maradjunk a kék sávon, amely egyenesen elvezet minket az Árpád-kilátóig. Ha bal oldalt futballpályát látunk, tudhatjuk, hogy már közel járunk: kis kaptatót követően néhány perc, és megérkezünk. A kilátó pihenőként is működik, fedett helyen több pad kínálja kényelmét a megfáradt túrázóknak.
Miután kigyönyörködtük magunkat, nincs más hátra, mint visszatérni a túra kiindulópontjára. Ezt a zöld kör jelzést követve tehetjük meg, a kilátó lépcsőin lelépdelve forduljunk balra. Az út kisvártatva ismerőssé válik, azt az elágazást érjük el, ahol lefordultunk a játszótérre. Ezúttal azonban balra menjünk, a műút felé.
A Nagybányai útra kell rácsatlakoznunk (a kisbolttal szemben), és ezen maradva visszasétálhatunk az Apáthy-szikla előtti pihenőpadhoz. Ha mindent jól csináltunk, nagyjából hét kilométeres túra végére értünk, és biztosra vehetjük, hogy a gyerekek könnyedén álomba merülnek este.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!