A bushcraftról már írtunk oldalunkon, a természetben való túlélés és boldogulás készségét, annak fejlesztését, ismeretanyagát foglalja magában. Magyarországon nem mondhatni, hogy széles körben elterjedt lenne a gyakorlása, de aki keres, könnyen találhat kisebb, régóta működő közösségeket. Itthon bozótmívesség néven is találkozhatunk vele, s hogy mi a leginkább szerethető benne?
„A hivatalos definíciótól annyiban térnék el, hogy a bushcraft valójában életszemlélet – válaszolta kérdésünkre Heim Tankréd, aki gyerekkora óta járja az erdőt, később hivatásos vadász lett, jelenleg pedig bushcrafttúrákat is szervez.
– Elődeink tudását foglalja össze. Csupa olyan hasznos dolgot, amely száz-százötven évvel ezelőtt teljesen természetes volt a vidéki embereknek, szükséges volt a mindennapos megélhetésükhöz, az életben maradásukhoz.
Sokan összemossák a túléléssel, de olyankor az ember valamilyen vészhelyzetbe kerül, és az a célja, hogy minél hamarabb visszajusson a civilizációba. A bushcraft több ennél. Segítségével meg tudod teremteni magadnak azokat a körülményeket, hogy a természetben ne csak életben maradj, hanem a körülményekhez képest kényelemben legyél. Manapság az emberek nem ismerik fel a lehetőségeket, nem tudják, mihez nyúljanak az erdőben. A bushcraft a növényismeret, állatismeret, tájékozódás, menedéképítés, tűzgyújtás és egyéb képességek erősítésével erre nevel. Fejleszti a problémamegoldó képességet, az ember nem esik kétségbe vészhelyzet esetén, hanem észreveszi a lehetőségeit.”
Heim Tankréd 2020-ban, a Kéktúra-napon a Börzsönyben csoportvezetőként ismertette meg a túrázókkal a bushcraft alapjait – Fotó: remetekelmek.hu
A bushcraftközösségek egy vagy több éjszakás túrákon gyakorolják a tevékenységeket. Általában az erdő szélén leállnak az autóval, 1-2 kilométernyire a járműtől kialakítják a táborhelyet, és ott töltik a napot. Akik nagyobb kihívásra vágynak, messzebbre távolodnak a civilizációtól, és a táborozás mellett a természetben töltött időszakot arra használják, hogy gyakorolják az alapvető készségeket: a tűzgyújtást, menedéképítést, ételkészítést. Ezek mind szükségesek ahhoz, hogy később magasabb szintre lehessen lépni.
Heim Tankréd bushcrafttudását kihasználva az Országos Kéktúrát teljesítette egyhuzamban 48 nap alatt.
„Februárban lesz három éve, hogy hazaértem – emlékezett vissza. – Harminckilós hátizsákkal indultam útnak, amelyet külön erre a célra varrtam. Az éjszakák túlnyomó többségét az erdőben töltöttem, a táborhelyet mindig magamnak alakítottam ki, és amit lehetett, magamnak készítettem. Amikor december végén az Írott-kőnél megtettem az első lépéseket, enyhe volt a tél, később mínusz fokokban haladtam, de nem zavart. A nyári meleget valószínűleg sokkal rosszabbul bírtam volna. Hollóházára már hat-nyolc kilóval könnyebb hátizsákkal érkeztem.”
Az erdőben alvással kapcsolatban sokakban felvetődhet, vajon mennyire veszélyes hely éjszaka az erdő? Heim Tankréd szerint semennyire, és egyébként is Magyarországon néhány kilométeren belül mindig akad lakott település, ha bármilyen probléma adódna. A bushcraft lényege azonban az, hogy kiszakadjon az ember a megszokott környezetéből, kicsit elvonuljon a külvilágtól. Az állatoktól sem kell tartani, igaz, az utóbbi hónapokban, években megjelentek a nagyragadozók, többször észleltek medvét és farkast, de a találkozás esélye meglehetősen csekély.
„Azt kell észben tartani, hogy ezeknek az állatoknak nem az a céljuk, hogy felkutassák és szétmarcangolják az embert
– szögezte le Heim Tankréd. – A vadállat, ha teheti, a túlélésre, a veszélyes szituáció elkerülésére játszik. A farkast kifejezetten nehéz a természetben látni, nekem még sosem sikerült, pedig jártam utána sokat. A félelmeket leginkább az okozza, hogy az ember elvárosiasodott, elszakadt a természettől. Lát egy vonuló vaddisznókondát, és nem ismeri az állat jelzéseit. Mit jelent a testtartása, a füle, a farka mozgása. Egyből a félelem lesz úrrá rajta, pedig az esetek kilencvennyolc százalékában még ha úgy tűnik is, hogy támad, akkor is csak ijeszt. A bushcraft segítségével ezekre az ismeretekre is szert lehet tenni.”
Nyitókép: remetekelmek.hu
