Hova menjünk túrázni? – a kérdés az év végéhez közeledve is gyakran felvetődhet, hiszen a természetjárás nincs időjáráshoz kötve. Az ősz végéhez közeledve, a tél várható beköszöntével is bátran kimehetünk a szabadba, és felkereshetjük hazánk népszerű látogatóhelyeit – sőt a kevésbé ismerteket, népszerűeket is.
Apci tengerszem – Fotó: Fekete István, mapio.net
Ha a Mátráról van szó, a legtöbben a Kékesre, Magyarország legmagasabb hegyére gondolnak, amelynek csúcsát egy nemzeti színekre festett kő jelzi. A közelben fekvő Mátrafüred, Mátraháza és Gyöngyös kedvelt turisztikai célpont, számos programot találhatunk magunknak. Kevesek ismerik ugyanakkor az utóbbitól mindössze félórás autóútra található, Apc községhez tartozó Széleskő-bányatavat, amely apci tengerszem néven is ismert. A tó létrejötte a Szent-Iványi családnak köszönhető, amely a Nagy-Hársas és a Somlyó-hegy között 1875-ben andezitbányát nyitott. A termelés az 1960-as években leállt, a bánya gödre ezt követően csapadékkal és talajvízzel telt meg. A bányató átlagos mélysége 5-10 méter, a zafírkéken csillogó vizet 10-15 méter magas sziklafal, illetve erdő határolja. Ha a környéken járunk, mindenképp érdemes ellátogatni ide, Apcon járva pedig útba ejthetjük a Szent István király római katolikus templomot, amely gótikus és barokk stílusjegyeket is magán viseli.
Kisújbánya – Fotó: wikipedia
Üvegfúvó kemencék – Fotó: wikipedia
Ha inkább az ország déli felére utaznánk, remek célpont lehet a Kelet-Mecsek Tájvédelmi Körzet közepén található Kisújbánya és az attól három kilométerre észak-keletre található Óbánya. A két települést patak köti össze, a környéken számos forrás található. De nem ez a fő vonzerő. Kisújbánya hagyományos sváb falu, igazi időutazásban lehet része annak, aki felkeresi. A házak többsége üdülőként működik, formájuk megőrzésére tájvédelmi törvény kötelezi a tulajdonosokat. Óbányát a „magyar Svájcként” is emlegetik a környék páratlan természeti adottságai miatt. A közelben található nevezetességek közé tartoznak a Pusztabányán található üvegfúvó kemencék, amelyek a 18. században épültek, illetve a Csepegő-szikla (nyitóképünkön, fotó: Okvátovityné Bánhidai Beáta), amely egy mésztufaképződmény, 5-6 méter magas vízeséssel – a fagyos idő beálltával a víz lenyűgöző jégformákat vesz fel.
Cserepes-kői-sziklaodú – Fotó: Cserepes-kői-barlang facebook
Ha a Bükki Nemzeti Parkba tervezünk többnapos kirándulást, érdemes megfontolni a Cserepes-kői-sziklaodú felkeresését, amely a Kálmán-hegy délkeleti nyúlványát alkotó, fennsíkperemi Cserepes-kő csúcsa alatt, a sziklás hegygerincen nyílik. Bélapátfalváról csaknem hét kilométeres gyalogtúrával juthatunk el oda, megközelítését segíti, hogy az Országos Kéktúra egyik bélyegzőhelye is itt található. A barlang különlegessége, hogy ha magunkkal cipeljük a szükséges felszereléseket (derékalj, hálózsák, stb.) meg is szállhatunk benne. A fa priccseken hatan férnek el, a téli időszakban fűthető vaskályha növeli a komfortérzetet. A barlang közelében található a Bükk-vidék nyolcadik legmagasabb hegye, a 949 méteres Tar-kő, meredek sziklafalának pereméről varázslatos panoráma nyílik déli irányba, az Alföld felé.
(Megjelent a Nemzeti Sport Csupasport mellékletében 2019 novemberében.)
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
