A horgászatot a legtöbben az úszós vagy fenekezős módszerrel azonosítják, amelyeknek van egy hátulütőjük. Számos felszerelést – a bottól a (sokszor) élő csalin keresztül az etetőanyagig – kell magunkkal cipelnünk, hogy eredményesek legyünk. Az élő csalikhoz jókora vödör is kell, ha pedig nem szeretnénk végig a földön ülve várni a kapást, egy összecsukható szék is nélkülözhetetlen. Van azonban a horgászatnak egy olyan válfaja, amely sokkal egyszerűbben is űzhető: a pergetés.
A pergető horgászok a legtöbbször egy botot visznek magukkal, valamint a szükséges wobblereket vagy műanyag csalikat, amelyek kisebb dobozokban is kényelmesen elférnek, nem koszolódnak, nem büdösek. A horgászbot összerakása, csalival felszerelése nem vesz igénybe több időt két percnél, és már indulhat is a dobálás a partról az előttünk elterülő vízterület ragadozóira. Na de hogyan hozható ez össze a túrázással?
Úgy, hogy a pergetés a legyezés mellett az a módszer, amellyel a kisebb patakokat is meg lehet horgászni. Magyarország erdei pedig ha nem is sűrűn, de rejtenek olyan vízfolyásokat, amelyek gazdagok kisebb testű ragadozóhalakban, például pisztrángban vagy a domolykóban.
Egy 2010-es cikk szerint a Bükk-hegységben, Lillafüred környékén rögtön három pisztrángozó helyet találunk, a Szinva-patakot, a Garadna-patakot és a Hámori-tavat. Mindegyik tökéletes célpont lehet egy horgászással egybekötött túrához, ráadásul a közelben találjuk Magyarország legnagyobb vízesését is.
Hazánk nyugati részén szintén találhatóak jó pisztrángos helyek: az Ausztriában eredő, Sárvárnál a Rábába torkolló Gyöngyös-patak, a szintén osztrák eredésű, Magyarországra három helyen is belépő Pinka, valamint a Balatont tápláló Zala. A Gyöngyös-patakot az ország egyik legjobb pisztrángos vizének tartják, és domolykót is szép számmal találhatunk benne.
Ezeket a horgászhelyeket a pergetés egyszerűsége, kis eszközigénye teszi alkalmassá, hogy túrával is összeköthetők legyenek. A botot, orsót, damilt, kapcsokat, horgokat, wobblereket, műanyag csalit tartalmazó felszerelés fél kilogramm körüli pluszsúlyt jelent, és formája miatt egy legalább 30 literes hátizsákba könnyedén bepakolható – különösen akkor, ha horgászbotból nem a pergetéshez általában használt több tagút választjuk, hanem teleszkóposat.
Egy dologra azonban mindenképp figyeljünk: Magyarország minden vizének megvan a saját horgászrendje, így indulás előtt feltétlenül tájékozódjunk, elhozhatjuk-e a kifogott halat, vagy vissza kell engednünk. Csak a megfelelő ismeret és az engedélyek birtokában keljünk útra!
(Nyitókép: post-gazette.com)