Ha Norvégiára gondolunk, valószínűleg nem a kőből készült lépcsősorok jutnak először az eszünkbe. A futballrajongók Erling Haalandot emlegethetik, míg a túrázás iránt érdeklődők és az oldalunkat rendszeresen olvasók a tenyérizzasztó Kjeragboltent, esetleg a lezuhanásra ítélt Preikestolent. Kevésbé ismert, hogy az említett látványosságokhoz és még több mint 300 népszerű túracélponthoz kőből készült lépcsősorok segítik az eljutást, és
a lépcsősorok többsége az elmúlt két évtizedben, nepáli serpák segítségével épült.
Munkájuknak köszönhetően a norvég természeti látványosságok közül egyre több elérhető a mindennapi emberek számára is, a Preikestolent például 2019-ben, azaz a koronavírus-járványt megelőző évben 331 ezren keresték fel, és még a 2020-as lezárások ellenére is 183 ezer látogató talált rá módot, hogy eljusson oda. Az útvonalakon épült ún. serpa lépcsők nemcsak megkönnyítik a járást, de a stabil felület miatt csökkentik a túrabalesetek számát, segítik a mentőcsapatok dolgát, védik a talajt az eróziótól, és ellenállnak a szélsőséges időjárásnak.
Persze adva van a mindenkit foglalkoztató kérdés: hogyan kerültek a nepáli serpák Norvégiába?
A bbc.com témát feldolgozó írása szerint az ötlet Geirr Vetti fejéből pattant ki, aki egy innovatív ösvényépítő cég, a Stibyggjaren ügyvezető igazgatójaként dolgozik. Bevallása szerint a serpák bevonásának ötlete egy húsz évvel ezelőtti álmához köthető.
„Hirtelen felébredtem, és elképzeltem, hogy ők a tökéletes megoldás erre a munkára. Azelőtt sosem jártam Nepálban, de emlékeztem egy norvég Mount Everest-expedícióra, és néhány kísérő neve megmaradt az emlékezetemben – nyilatkozta a 60 éves Vetti a BBC-nek. – Kisebbfajta nyomozói munkát végezve felkutattam őket, és levelet írtam nekik – hátha a serpák segíthetnek.”
Miután sikerült megállapodni, nem kellett sok idő, hogy elit hegymászók dolgozzanak a norvég hegyi lépcsősorok megépítésén. Vetti 120 serpával tartja jelenleg is a kapcsolatot, a munka folyamatos, még a koronavírus-járvány sem vetette vissza. Ezen a nyáron 39 serpa dolgozott 20 projekten szerte Norvégiában, és világszerte egyre gyakrabban vették igénybe a segítségüket.
„Minden hegy és minden ösvény más, mindegyiknek megvan a maga kihívása – véli Geirr Vetti. – A serpák igazi szuperhősök, magasságtól függetlenül bárhol képesek dolgozni. Az évek alatt mesteri szintre fejlesztették a munkájukat, nagyban hozzájárulva a norvég természeti örökség megőrzéséhez.”
A serpák számára a norvég lehetőség először jó pénzkereseti lehetőségnek tűnt. Főleg a nepáli hegymászószezonon kívül vállaltak munkát, de többeknek annyira megtetszett feladat, hogy később erre álltak rá.
A haladási ütemük félelmetes: egy csapat egy hónap alatt hozzávetőleg 400 lépcsőfokot készít el kézi erővel, és 500 követ használ fel.
„A nepáli közösségeinkben a munka szeretete és a megfelelő technika elsajátítása apáról fiúra öröklődik – árulta el a BBC-nek Nima Nuri serpa. – Tradicionálisan a hegymászás az életünk, azzal foglalkozunk, de a hegyi lépcsősorok építése is nemes feladat, ráadásul sokkal kevésbé veszélyes. Jó karma, hogy szakértelmünkkel segíthetünk az embereknek. Főleg Norvégiában, amelyet a második otthonunknak tekintünk.”
Nyitókép: Arild Lillebø/Alamy / bbc.com
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!