Hódít a nordic walking, a középkorúak között is egyre népszerűbb. Ahogyan ismertebbé válik a sportág, úgy kell figyelni arra is, kitől és hogyan tanuljuk meg a botok használatát, és a helyes mozdulatsort. Bár egy átlagember három-négy óra alatt könnyen megtanulhatja az alapokat, ahogyan Galambos László, az országos szövetség elnöke fogalmaz: „Több kárt, mint hasznot eredményez, ha hozzá nem értő instruktortól sajátítjuk el a mozgástechnikát.”
Galambos 15 éve foglalkozik instruktorok és túravezetők szakszerű képzésével. Mint elmondta, a képzésre való jelentkezés feltétele a sportszakirányú OKJ-s vagy egyetemi végzettség. Először túravezető, ezt követően instruktor, majd mesterinstruktor válhat azokból, akik nemcsak űzni, hanem oktatni is szeretnék a sportágat.
A hazai szövetségnél végzett túravezetők és instruktorok tökéletesen megfelelnek a nemzetközi képzés sztenderdjeinek. Mégis, számos helyen nem a megfelelő irányelvek szerint képzik az oktatókat.
„A Magyar Nordic Walking Akadémia ragaszkodik a nemzetközi szabályokhoz. Akik nálunk sikeresen elvégzik a tanfolyamot, és később instruktorok és túravezetők lesznek, a nemzetközi szövetségtől is megkapják az erre vonatkozó jogosultságot. Mi ragaszkodunk ehhez az irányvonalhoz, és sajnálattal látjuk, hogy számos helyen megkérdőjelezhető színvonalú képzéseket szerveznek.”
Ha biztosra akarunk menni, nem árt tudni: a nemzetközi jogosítvánnyal rendelkező instruktorok és túravezetők egy bankkártyaszerű, fényképpel ellátott igazolvánnyal rendelkeznek, amelyen nemcsak saját aláírásuk, hanem a szövetség logója és az oklevél száma is szerepel. Emellett egy mágneses kitűzőt is viselniük kell.
„Ha egy instruktor ezeket nem viseli, vagy az igazolványát nem tudja felmutatni, felmerülhet a gyanú, hogy nem megfelelő képzést kapott” – figyelmeztet az elnök.
Bozsik Anna háromszoros olimpikon, országos sífutóbajnok 2006 óta képez nordic walking instruktorokat, és úgy látja, hogy a sportág elterjedésében több tényező is fontos szerepet játszik.
„Először csak Budapesten volt népszerű, de most már vidéken is egyre többen űzik. Ez annak köszönhető, hogy a főváros határain túl is egyre befogadóbbak az emberek. Szerencsére eljutottunk odáig, hogy már falun sem ciki színes bottal sétálni, sőt, inkább arra inspirálja az embereket, hogy botot ragadjanak” – mondta.
A szakember szerint egyre több futó veszi hasznát a sportágnak egy-egy sérülést követő rehabilitáció során. Ők, mire meggyógyulnak, annyira megkedvelik a nordic walkingot, hogy már nem is akarják abbahagyni.
Sokan vannak olyanok is, akik gerincsérvvel küzdenek, ezért kímélőbb sportot keresnek maguknak. Mások egyszerűen csak változtatni szeretnének az életmódjukon, de mivel negyven felett már nem akarják terhelni az ízületeiket, inkább a nordic walkingot választják.
És hogy hol tart a sportág népszerűsítése? Galambos László hangsúlyozta: bár a nordic walking egyre népszerűbb, még nem eléggé az. „Szükség lenne egy nagy, minden médiaplatformot átfogó kampányra. Legalább fél éven keresztül kellene reklámozni a sportágat ahhoz, hogy viszonylag sokan megismerhessék. Az országos szövetség több projektet is kidolgozott arra vonatkozóan, hogyan lehetne bevezetni a sportágat akár a mindennapos testnevelésbe is, kezdeményezésünk azonban egyelőre nem járt sikerrel, de bizakodóak vagyunk.”
