„Nagyjából másfél év alatt gyűjtöttem össze a kiválasztott és végigjárt tanösvények adatait – kezdte Hegyes Katalin. – Az internet rendre ugyanazokat a tanösvényeket dobja fel, éppen ezért ezeket nagyon sokan látogatják, ami nagy megterhelést jelent az erdőnek. Ugyanakkor van sok más, szintén érdekes és szép tanösvény, amelyek kevésbé ismertek.
Sokat kutakodtam az interneten, végignéztem a nemzeti parkok, erdőgazdaságok oldalait, írtam a helyi önkormányzatoknak, és egy Excel-táblázatba kezdtem gyűjteni a tanösvényeket.
Az is célom volt a kalauzzal, hogy a kirándulók új helyeket, kevésbé ismert útvonalakat fedezzenek fel, ezzel is csökkentve a sűrűn látogatottak terhelését.”
Fotó: Marjai János/MTI
A Ki a szabadba! – 130 izgalmas tanösvény Budapesten és környékén című könyvben 35 budai, 12 pesti, 56 dunántúli, illetve 27, a Dunától keletre található tanösvénnyel ismerkedhetünk meg, amelyek egy-egy hely, környék természeti, geológiai vagy kultúrtörténeti látványosságait mutatja be táblákon vagy applikációban.
„Édesanyám hetvenhét éves, és aktív életet él. A koronavírus-járvány előtt együtt jártunk uszodába és tornázni, ami a pandémia alatt nem volt lehetséges, így elhatároztuk, hogy vasárnap délelőttönként kirándulunk. Rájöttem, hogy a tanösvények ideális kirándulási célpontok, mert vannak köztük néhány kilométeres rövid szakaszok és – vidéken – hosszabb útvonalak is. A rövidek nemcsak az aktív időseknek ideálisak, hanem a kisgyerekes családoknak vagy mindenkinek, aki csak néhány órára szeretne kirándulni. Mivel a könyvesboltokban nem találtam a rövidebb, illetve kizárólag a hosszabb túrákat – vagy például a várakat – összefoglaló kiadványt, arra gondoltam, hogy a túráink alapján írok egy ismeretterjesztő kalauzt.”
A sétából végül háromgenerációs túra lett, mert idővel Katalin humánökológia mesterszakra járó lánya is csatlakozott, aki sokat mesélt a kirándulásokon az ökológiai összefüggésekről, például a biodiverzitás fontosságáról.
„Tudatosítani kellene az emberekben a mozgás örömét és a természeti kincsek értékét. Édesanyámnak hetvenhét évesen is nőtt a teljesítőképessége, több hét túrázás után már tizenöt kilométert is képes lett megtenni. Neki a túrázásaink a nyugdíjas kor kiteljesítése, szóval sosem késő elkezdeni a mozgást. Jól ismert a szabadban töltött idő pozitív hatása a testre és lélekre, például oldja a stresszt, és segít a szívbetegségek megelőzésében.”
A tanösvények felfedezése, egyáltalán a túrázás egyúttal természetvédelem is.
Egyre gyakoribb, hogy az érintett útvonal mentén szándékosan nincs kihelyezve szemeteskuka, hogy a túrázó vigye haza a szemetét, és ne az erdei gyűjtőkben helyezze el.
Az elképzelés hellyel-közzel működik, de további probléma a rongálás. Olyannyira, hogy az Esztergom közelében található Strázsa-hegyi tanösvény fenntartói jelezték, kevesebb információs táblát raknak ki, mert az elmúlt években ismeretlenek rendszeresen kárt tettek bennük.
„A tanösvények nagyon sokfélék: a legtöbb egy kisebb terület természeti kincseit vagy kultúrtörténeti érdekességeit mutatja be, de vannak különleges témájúak is, például az utolsó nógrádi betyárt, a bozótmívességet vagy a Börzsöny ipartörténetét bemutatók. Meseösvényeknél interaktív feladatok várják a gyerekeket, vagyis a természetjárás a legfiatalabbakkal is megszerethető.”
Királyrét. Fotó: Jászai Csaba/MTVA
Márpedig kisgyerekes családok, illetve negyven-hatvan év felettiek is szívesen látogatják hazánk tanösvényeit.
Új útvonalak létrehozása
A legtöbb tanösvényt a nemzeti parkok és az erdészetek létesítették, évek alatt fejlesztették és karbantartották az útvonalakat. Ugyanakkor nem ritka, hogy a helyi önkormányzat összefog egy természetvédelmi egyesülettel, mint például a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesülettel, és közösen mutatják be, dolgozzák ki, hogy az adott útvonalon milyen állatokat, növényeket ismerhet meg a túrázó. Mindezek mellett az egyesületek maguk is létesíthetnek tanösvényt, de a helyi önkormányzattal vagy a nemzeti parkkal mindenképpen szükséges egyeztetni. Erre példa a Börzsöny Természetbarát és Hegymászó Egyesület (BTHE), amelynek jóvoltából 2020 végére elkészült a Zebegényi körsétaút. A kihelyezett információs táblákról egyebek mellett a zebegényi művészéletről, a dunai hajózás történetéről vagy geológiai érdekességekről is lehet tájékozódni. Az útvonal tervezésénél a BTHE segítői voltak a Duna-Ipoly Nemzeti Park szakemberei, a zebegényi Szőnyi István Emlékmúzeum és a Hajózástörténeti Múzeum, valamint az Ipoly Erdő Zrt. és Zebegény önkormányzata.
Címlapfotó: Jászai Csaba/MTVA
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
