A természetjárás, vadkempingezés ismét egyre népszerűbb, és már itthon is kezd elterjedni a bushcraft, azaz a túlélés módszerei, ismeretei a természetben. A lényege, hogy a komfortzónát elhagyva minél egyszerűbb, kevesebb eszközzel, felszereléssel oldjuk meg a táborozást. A készen kapható, gyorsan felállítható sátrak itt nem gyakori vendégek, a gázfőzőt pedig szentségtörésnek tartják, a keményvonalasak pedig akár a gyufát is.
Kész sátor helyett általában ponyvasátrat használnak vagy menedéket építenek, az ügyesebbek egy kilenc-tizenkét négyzetméteres ponyvából, némi zsinórral és faággal komfortos, akár vihart kiálló alvóhelyet készítenek. A tűzgyújtáshoz sokan szikravetőt és magnéziumrudat használnak, papír helyett pedig leveleket, vékony faháncsot gyújtósnak.
Ha valaki szeretné elkezdeni ezt a fajta kempingezést, előtte nem árt a megfelelő alapismereteket megszerezni. Érdemes megtanulni a leggyakoribb csomózási technikákat, a különböző tűzrakási módokat, hogy szükség esetén akár egész éjjel égő, úgynevezett lassú tüzet is készíthessünk.
A különböző ponyvasátrak, vegyes és famenedékek elkészítését is gyakorolni kell, mielőtt nekivágunk a vadonnak. A megfelelő táborhely kiválasztásának, a tűzrakó kialakításának, elhelyezésének alapelveivel is jó tisztában lenni, és még sok apró praktikát hasznos elsajátítani, hogy gond nélkül élvezhessük a szabad ég alatti pihenést.
A bushcraft alapvetően kevés eszközt használ, de annak a kevésnek jónak kell lennie. Legfontosabb a kés, egy vagy több jó darab nélkül nem érdemes elindulni. Sokan egyetlen többfunkciós kést visznek magukkal, de ezek általában nagyon drágák. A másik gyakori megoldás a két eszköz használata, egy kisebb zsebkés a finom munkákhoz, és egy nagyobb, esetleg tábori balta a durvább vágáshoz, hasításhoz. A jó lámpa sem nélkülözhető, amely lehet fejlámpa vagy kézilámpa, de jó fényerővel, erős szerkezettel és hosszú élettartammal rendelkezzen. A tábori főzés is fontos része a bushcraftnak, itt is elég vegyesek a szokások, vélemények. Én a hordozható grillrácsot kedvelem, amit a tűz fölé állíthatok, és tehetek rá magában sütnivalót, vagy rárakhatok kempingserpenyőt, -edényeket. Vannak, akik kisebb, két-három literes bográcsot használnak, vagy sok részből álló tábori edénykészletet, ez már egyéni döntés kérdése.
A szokásos életmentő fólia, elsősegélykészlet, esőkabát mellett a vízhatlan és vihargyufa, tartalék ponyva, tartalék lámpa, elem, többcélú bioszappan és kézfertőtlenítő is jól jöhet, így ezeknek is helyet kell kapniuk a hátizsákban. Kezdőként nem érdemes az extrém bushcraftosokat utánozni, ők általában többévnyi vadkempingezés, katonai vagy hegymászómúlt után kezdtek bele, és utána is sok-sok időt töltöttek gyakorlással, a módszerek fejlesztésével. Itt is a fokozatosság és a türelmes tanulás elve a leghasznosabb, amit a kezdő túlélő megfogadhat.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
