Pányik Anitát sokan a népszerű tévéműsorok valamelyikéből ismerik, mivel korábban szerepelt a Konyhafőnök VIP és a Survirvor show-jában is. A munkaügyi szakjogász végzettséggel rendelkező hölggyel azonban a természetben is találkozhatunk, mivel életében fontos szerepet játszik a természetjárás, ha teheti túracipőt húz.
„A hegymászás és a túrázás nálam egy kalap alá tartozik, kétezertizennyolcban előbbivel kezdődött minden – mondta a Csupasportnak Pányik Anita. – A természet szeretetétől indult, majd le is vizsgáztam sziklamászásból és magashegyi hegymászásból. Mivel tavaly a pandémia miatt nem volt lehetőség magashegyi mászásokra, a párommal eldöntöttük, elindulunk a természetbe, felfedezzük hazánk szépségeit. Szinte minden hétvégén a szabadban voltunk, kis túlzással bebarangoltuk az egész országot. A nyáron aztán külföldre is ellátogattunk, Olaszországban, Svájcban és Ausztriában is sokat túráztunk.”
A különböző utazással kapcsolatos oldalak és a közösségi média segítségével választja ki úti céljait. Kutatott, majd elolvasta, milyen túraútvonalak vannak a kinézett helyen. Szinte csak körtúrákat teljesít, s a közösségi médiában követőit is próbálja inspirálni, hogy minél többet túrázzanak.
Posztjaival kisebb-nagyobb leírást ad a különböző kirándulásokról, amelyeket megpróbál csoportosítani, így a babás, kutyás, könnyebb vagy extrém útvonalak mindegyikéről ad tájékoztatást.
„A Bükk áll a listám elején. Igaz, a Pilisben túráztam a legtöbbet, de ez csak a második helyre kerül. A budapestieknek ez a legkönnyebben elérhető célpont, ott már mindent bebarangoltam. Sokszor nincs lehetőség másfél-két órát utazni, így a Pilis a legjobb opció. Szeretem a Börzsönyt is, ez lenne a bronzérmes nálam. Kifejezetten szeretem a sziklás útvonalakat, szerencsére Magyarországon ezekből van néhány, így ezeket az izgalmas helyeket is előszeretettel keresem fel.”
A jövőben a sziklamászást magasabb szintre szeretné emelni, valamint a magashegyi mászással is többet akar foglalkozni. Korábban az extrém akadályfutást versenyszerűen űzte, és sok dobogós helyezést ért el, a kutyájával is sok akadályversenyen vett részt, legkiemelkedőbb teljesítményük 11. hely egy ezernégyszáz fős eseményen.
„A külföldi túrák közül a Dolomitokat mindenképpen kiemelném. Igazi ékszerdoboz, hihetetlen látvány. Egyre népszerűbb a magyarok körében is, pedig korábban nem volt gyakran megcélzott útvonal. Családi kirándulás szempontjából is remek, hiszen a sziklaszirtek mellett a könnyebb útvonalakon is csodaszép látvány tárul elénk. Ha valaki bejárná a teljes Dolomitokat, az három hét, ám mi másfél hét alatt a legszebb részeket megnéztük. Annyira tetszett, hogy idén biztosan visszamegyünk.”
Elmondta, nála a környezet- és állatvédelem egyfajta életforma. Próbál műanyagmentesen élni, öt éve vegetáriánus, s a párja is az lett már több mint hat hónapja. Otthon a hulladékot szelektíven gyűjtik, valamint fontos a szűrt víz használata. Kifejezetten olyan kozmetikai és tisztítószereket használnak, amelyek állatkísérlet-mentesek. Egyre több állatvédelmi szervezettel működik együtt, s új célja a madarak megmentése.
Szinte mindenkinek a kutyák és a macskák jutnak eszükbe az állatvédelemről, ám ő a jövőben a madaraknak is több figyelmet szentel.
Bundaellenes, ezért ahol csak lehet, szeretné felhívni a figyelmet, hogy az emberek ne viseljenek állati szőrmét.
„Keveredtem már veszélyes szituációba túrázás alatt, de szeretem az extrém helyzeteket. Van hegymászó-igazolványom, de vannak olyan helyek, ahová speciális vizsgával kell rendelkezni, hogy beléphessek. Tavaly, Svájcban a vőlegényemmel az eljegyzésünk utáni napon olyan helyre keveredtünk, ahol nem volt keresnivalónk. Azt gondoltuk, vagányak vagyunk, menjünk tovább! Meredek, törmelékes helyen haladtunk, szinte csak négykézláb. Szerencsére nem csúszott a cipőnk, s remek védőfelszerelésünk volt. Egyszer csak egy nyolcvan év körüli úr nagy magabiztossággal előzött meg, na akkor eldöntöttem, ha ő képes jó iramban haladni, én sem nyávoghatok. Néha »szándékosan tévedünk« veszélyes helyekre, szeretjük a kalandokat. Persze nem vagyunk felelőtlenek, ésszerű keretek között keressük a kihívásokat.”
Egyszer hirdetett közösségi túrázást, ahová bárki elmehetett, és sokan részt is vettek rajta. Úgy érzi, az emberekben megvan a kirándulásra való hajlam, ám hiányzik a közösség. Sokan mennének túrázni, de nincs kivel. A kirándulni vágyó emberek a barátaikat és a párjaikat sem tudják rávenni, hogy túracipőt húzzanak. Éppen ezért jó lenne, ha ez a jövőben változna, és Magyarországon egyre több közösségi túrázás jönne létre, ahol a természetbe vágyók csoportosan fedezhetnék fel hazánk legszebb helyeit. Anita éppen ezért örül a Miénk a terep sportközösség tevékenységének, amely folyamatosan próbálja sportra sarkallni az embereket.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
