Vágjunk is bele: milyen felkészülés szükségeltetik a téli vadkempingezéshez? Nos, egy-egy tájegységen belül is sok eltérés lehet télen a hőmérsékletben, időjárásban, így minél pontosabb és aktuálisabb információkat kell gyűjteni a kiválasztott területről. Nemcsak a várható minimum hőmérsékletet kell ismerni, de a hóhelyzetet, terepviszonyokat is, sőt azt is, hogy mekkora szélre lehet számítani.
Mindenképp szóljunk családtagjainknak, barátainknak, hogy hova megyünk, adjunk nekik pontos útvonalat, ha lehet.
A legközelebbi településeket is ismerni kell, hogy baj esetén tudjuk, merre kell menni. A felszerelés összeállítása legalább olyan fontos, mint a helyszín kiválasztása, és az úttal kapcsolatos előkészület. A legfontosabb természetesen a hideg elleni védelem, azaz a menedék és az alváskörülmények. Akár sátorban, akár függőágyban vagy bivakolva töltjük az estét, védenünk kell magunkat az időjárás viszontagságaitól is, nem csak a kihűléstől.
Első körben a menedék típusát kell eldöntenünk, a legnépszerűbb még mindig a sátor, de egyre többen alszanak függőágyban vagy kilátókban, fa menedékekben – fontos, hogy barlangokban tilos táborozni!
A talaj felől mindig hidegebb jön, mint a felülről, így az alsó rétegek szigetelése a legfontosabb tényező. A matracok szigetelőképességét R-értékben szokták megadni, bár nincs rá egységes mérőrendszer, de nulla fok alatt 2,5 R-értékű matracot ajánlatos használni. Érdemes két réteggel készülni, például egy hőtükrös polifoamot alulra, rá pedig egy felfújható matracot helyezni. Ezzel nem csak a hőtartást javítható, de sokkal kényelmesebb is lesz az alvóalkalmatosság.
Függőágy esetén az underquilt (ez egyfajta alsó paplan a függőágy alá rögzítve) fölé lehet még valamilyen hővisszaverő anyagot rakni, sokan az autók szélvédőjén használt vékony hővédő fóliát alkalmazzák. Ha a fekhely megvan, akkor jön a hálózsák vagy a topquilt, azaz a felső takaró. Téli hálózsák és quilt esetén a komfort Celsius-fok lehet irányadó, egyéb évszakoknál a limithőmérsékletet inkább, de a fázósaknak, illetve a hölgyeknek olyankor is érdemes a komforthőmérsékletet figyelembe venni. A legjobbak a tollból készül modellek, ezek könnyűek és jobban tartják a meleget, de ha átnedvesednek, akkor sokkal kevésbé használhatóak, mint a szintetikus töltésű társaik. Utóbbiak olcsóbbak és jobban bírják a nedvességet, cserébe többnyire nehezebbek is.
A nagyon hideg éjszakákon a dupla hálózsák a megoldás, kívülre egy szélesebb, nyári modell kerül, belülre pedig a téli zsák, és ezzel már mínusz kilenc Celsius-fokban is lehet kényelmesen aludni.
S ha már az alvás… A sátoraljnál öt-hatezer, a külső résznél három-négyezer milliméteres vízállóság a minimum, mert ezekkel az értékekkel a nagyobb esőzést, vagy havon éjszakázást is kibír a túrázó. Az is fontos, hogy a szelet bírja a szerkezet, és lehetőleg a ponyva se engedje át nagyon, vásárlásnál ezt is figyelembe kell venni. Bár népszerű az ultrakönnyű vonal mostanában, érdemesebb mégis a közepes tömegű, de erős sátrakkal kísérletezni.
Bivakzsák esetén is fontos a vízállóság, de ebben az esetben a lélegzőképesség is fontos, ahogy a kopásállóság is.
A megszokott téli túraruházaton túl fontos, hogy alváshoz legyen nálunk vékony, de meleg aláöltözetszett is, ami sokféle lehet, a legjobb a vegyes merinóigyapjú-műszál keverékek, de a pamut-műszál keverék is jól használhatóak. Érdemes olyan pluszréteget is pakolni, amit felvehetünk, ha éjszaka nagyon fáznánk, a könnyű pehelykabát tökéletesen megfelel a célnak. A lábfej védelmére is figyelni kell, a közepesen vastag, lélegző anyagú zokni tökéletes erre. Nagy hideg esetén a fejünkre is jó felvenni valamit, vannak speciális sapkák, de egy hétköznapi polár- vagy pamutmodell is jó erre a célra.
Évszaktól függetlenül az alábbi holmikat érdemes magunkkal vinni a vadkamepingezéshez: életmentő fólia, tűzgyújtó eszközök, elsősegélykészlet, kés, bicska, fejlámpa, zseblámpa, esőkabát, sebfertőtlenítő, sótabletta, lebomló multiszappan.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
