Egy évvel ezelőtt nagyjából ilyentájt számoltunk be arról, hogy a Nemzetközi Jégúszószövetség a 2009-es alakulása után először úszást szervezett az Antarktiszra. Összesen tizennégy vállalkozó kedvű sportember teljesítette az ezerméteres távot Port Lockroyban, illetve Mikkelsen Bayen. Az embert próbáló vállalkozás leggyorsabbja a bolgár Petar Sztojcsev lett, aki évekkel korábban még 25 km-en nyert világbajnokságot, tavaly meg kicsivel több mint 11 perc alatt tette meg az egy kilométert. Bár az idén úgy tűnik, nem lesz ilyen verseny az Antarktiszon, a szervezet kalendáriuma így is tele van, világszerte négy eseményt rendeznek decemberben. Ráadásként mindig akad valaki, aki teljesíti az Ice Mile nevű kihívást, azaz egy mérföldet úszik jeges vízben – például októberben Bárbara Hernández lett az első chilei nő, akik végigtempózta a távot.
Az antarktiszi úszásról sokat elmond, hogy Mányoki Attila még tavaly úgy fogalmazott, bár ki kell lépni a komfortzónából, ez olyan feladat, amelyre még ő sem vállalkozna. „Hívtak, de úgy éreztem, meghaladja a képességeimet, hogy nagyon hideg levegőben, mínusz fokos vízben ússzak”. Pedig ha valaki, hát ő kibírt ezt-azt, kemény erőpróbákon ment keresztül ahhoz, hogy az idén világrekorddal teljesítse a hét tengeri szoros átúszásából álló Ocean’s Seven kihívást.
Zimányi András
Mindenesetre a Nemzetközi Téli Úszószövetség ugyancsak versenyekről számol be, februárban pedig világbajnokságot is rendeznek Bledben, amelynek legalább egy magyar indulója is lesz. Nevezett rá ugyanis Zimányi András, aki azzal szerzett nevet magának, hogy március elején a hétfokos Balatonban tett meg 1250 métert. Zimányi először is segített különbséget tenni: az öt foknál hidegebb vízben történő úszás a jeges vízi vagy jégúszás, míg az annál melegebb a hideg vizes úszás, összességében a nulla és tíz fok közötti intervallumban téli úszásról beszélhetünk.
„Akármelyiket is választjuk, megfelelő edzettséggel és fizikai állapotban élvezetes lehet, gyakorlatilag én úgy szoktam érezni magamat, mint amikor valaki a negyven fokos napsütésről a huszonöt fokos vízbe megy. Először érzem, hogy hidegebb a víz, de megszokom, igaz, nyilván TÖbb energiát égetek el.”
Zimányi szerint nagyjából harminc percig tolható ki a jeges vagy hideg vizes úszás, ám ezt az időszakot erősen lerövidítheti, ha a fej a vízbe ér.
Természetesen fontos a megfelelő felkészülés, lehetetlen egyik pillanatról a másikra akárcsak 12-13 fok körüli vagy hidegebb vízbe merülni. Ugyanakkor hogy megvalósítható az elképzelés, azt mutatja, Zimányi András civilben taxisként dolgozik, aztán egyszer csak beleszeretett a hideg vizes úszásba. Kezdésként tíz fok alatti vízben tartózkodott, majd ahogyan a szervezete fokozatosan megszokta, már úszott is a hideg vízben.
Míg az önmagunk szórakoztatására a dermesztő hőfokú vízben töltött idő alatt megengedett neoprén kiegészítőket használni, a versenyeken ez tilos, így a bátor vállalkozók az akár nulla fok alatti vízben (a sós víz nem nulla fokon fagy) is „pőrén”, csak sima úszódresszben, nadrágban tempóznak. Zimányi meg van győződve róla, hogy a hideg vizes úszásnak egészségmegőrző szerepe van, de az antarktiszihoz hasonló erőpróbákat csakis megfelelő felkészültséggel lehet végrehajtani.
CSAK EGY KATTINTÁS, ÉS MÁRIS BÖNGÉSZHETI CÍMLAPUNKAT: ÖTVEN-HATVAN CIKK, FOLYAMATOSAN FRISSÜLŐ TARTALOM!
