Maarten van der Weijdené a tündérmesék egyike a sport világában. 2001-ben még az életéért kellett aggódni, hiszen leukémiát diagnosztizáltak nála. Ehhez képest már a 2006-os budapesti Európa-bajnokságon ezüstérmes volt 10 km-es nyílt vízi úszásban, két évvel később, a sevillai világbajnokságon megnyerte a brutális 25 km-es távot (ráadásként 5 km-en bronzérmet szerzett). A pontot az i-re ugyanabban az évben, a pekingi olimpián tette fel, az élen végzett a 10 km-es versenyben. Még abban az esztendőben, a holland év sportolója gálán bejelentette a visszavonulását.
Az úszástól persze nem szakadt el, 2017-ben megpróbálta megdönteni a 24 órás úszás rekordját, ám nem sikerült, mert a 102 kilométer helyett 99.5-ig jutott. Az idén aztán megcsinálta, hiszen 102.8 km-t tempózott egy nap alatt.
Nemrég ismét majdnem egyedülálló tette hajtott végre. A cél az volt, hogy leússza a neves Elfstedentochtot, amely egy 200 km-es korcsolyaverseny Hollandiában, legutóbb 1997-ben tartották meg – értelemszerűen ő nem befagyott vízben úszva akarta megtenni a távot…
A rákkutatás támogatására szándékozott pénzt gyűjteni így, még szponzorokat is invitált, hogy ússzanak vele – ám kevéssel a rajt előtt a szakértők jelezték, a kólibaktérium miatt a víz minősége nem teszi lehetővé, hogy a támogatók vízbe szálljanak. Maarten van der Weijden persze nekivágott a távnak, ám „csak” 163 kilométerig jutott, hétfőn fel kellett adnia a kísérletet.
Megbetegedett a víztől, például súlyos hasmenés gyötörte, egy orvos pedig az alapos kivizsgálás után jelezte, felelőtlenség lenne folytatnia az úszást.
Van der Weijden kísérlete azonban olyannyira nem volt hiábavaló, hogy 163 km-rel és 55 óra – szinte állandó – úszással eddig 3.5 millió eurót gyűjtött össze a rákbetegséggel foglalkozó alapítványnak.
(Forrás: openwaterswimming.com, holland portálok, wikipédia)