A szövegkönyv mellett a súlyokkal is megküzdött Kocsis Dénes, a Budapesti Operettszínház színésze. A színház januárban mutatta be a Dorian Gray című musicalt, a címszereplőt alakító 29 esztendős színész pedig testileg is igyekezett a legjobb formába kerülni, elvégre a darab főhősét megjelenése miatt is csodálják. Emiatt ősz végén életmódot váltott, az étkezését is átalakította (azóta tizenegy kilót fogyott), a fizikumát pedig olimpikon és világbajnok kajakosok között fejlesztette. Talán ennek is köszönhető, hogy immár a művészválogatott tagjaként rúgja a bőrt.
„A Dorian Gray miatt sok mindenen változtattam az életemben – mondta Kocsis Dénes. – Az edzések terén kapóra jött, hogy ősszel három remek kajakossal is kapcsolatba kerültem, akikkel azóta baráti a viszonyunk. Az első edzést Tóth Dávid, Pauman Dániel és Kulifai Tamás társaságában csináltam végig, és annyira jólesett a testemnek, hogy megkérdeztem a konditermi edzést vezénylő Gannoruwa Leventét, maradhatok-e. Nekik mindegy volt, hogy egy emberrel több vagy kevesebb van-e a konditeremben, úgyhogy azóta, ha időm engedi, járok az edzéseikre.”
„Nekik mindegy volt, hogy egy emberrel több vagy kevesebb van-e a konditeremben”
Mivel ősszel, valamint a téli időszakban a kajakosoknál is gyakoribbak a konditermi edzések, Kocsis Dénes is igyekezett heti rendszerességgel részt venni az izzasztó foglalkozásokon. A súlyok terén persze kapott némi könnyítést a rendszeresen focizó és dartsozó színész, de így is időbe telt, mire a teste hozzászokott a terheléshez.
„Nagyon változatos volt a program, elvégre az izomépítés mellett az állóképesség is fontos. Megesett, hogy nagy súlyokkal dolgoztak, de közben a pulzusszámot is magasan tartották. A fekvenyomás után közvetlenül hasizomgyakorlatok és guggolás következett, majd megint visszafeküdtek a fekvenyomópadra. Élveztem a változatosságot,
mindenből jutott egy kicsi: köredzés, cross-fit és izomtömeg-növelés is volt a programban,
és megtisztelő volt, hogy ilyen illusztris társasággal készülhettem. Az én programom? Többnyire ugyanazokat a gyakorlatokat végeztem, csak kisebb súlyokkal. Az egyik köredzésnél például három gyakorlatot kellett tízszer megismételni, időre. Amíg a kajakosok hatvan-hetven kilóval dolgoztak, és negyvennel próbáltam, de így is előfordult, hogy nem tudtam kiemelni a súlyt a padról. Olyanok voltak, mint a gépek, én csak kullogtam utánuk, és próbáltam tartani a tempót.”
Az utóbbi időben elmaradtak az edzések, a továbbra is telt házas darab címszereplője ugyanis gyógytornára jár hosszabb ideje érzékeny dereka miatt, ám tervei szerint a teljes felépülés után ismét kézbe veszi a súlyokat.
„Mindig elkezdeni a legrosszabb. Az izomzatnak hozzá kell szokni a terheléshez és a mozgáshoz.
Nekem ez elég hosszú folyamat, legalább egy-két hónap kell hozzá. Nem volt könnyű, de pont azért élveztem, mert olyan funkcionális edzések voltak, amelyekbe nem haltam bele. Megesett, hogy két-három napig nehezen jártam vagy emeltem, de nem terheltek túl.”
